Homorúd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Homorúd
Homorúd címere
Homorúd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállás község
Polgármester Teszárik József (független)[1]
Irányítószám 7716
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 599 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Homorúd (Magyarország)
Homorúd
Homorúd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 07″, k. h. 18° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 07″, k. h. 18° 47′ 16″
Homorúd (Baranya megye)
Homorúd
Homorúd
Pozíció Baranya megye térképén
Homorúd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Homorúd témájú médiaállományokat.

Homorúd (horvátul Kalinjača[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Mohácstól délkeletre, a Mohácsi-szigeten fekvő település.

Története[szerkesztés]

Homorúdnak igazából csak újkori története van, s nem is kimondottan a község, hanem annak térsége múltjáról mintegy 200 évre visszamenően szólnak a lejegyzett krónikák. Maga a település hivatalosan 1952-től létezik, azt megelőzően szétszórt tanyavilág volt az egész Mohács-sziget, s a tanyacsoportos forma csupán az 1923–27-es években kezdett kialakulni, melyet Balázsszállásnak neveztek. Frigyes főherceg tulajdonát képezte ugyanis a falu területéhez tartozó 300 holdas erdő 1945-ig, s e birtokon dolgozó szegényebb emberek szálláshelye volt itt. Szintén a 40-es évek közepéig tartozott a Riha-tó és környéke a Pécsi Püspökséghez. Az írásos emlékek szerint 1921-től Rihán és 1926-tól Homorúdon egyházi iskola működött. Aztán a tanyavilágból született az első önálló község, Homorúd, melynek történetében a megrázó emlékű 1956-os jeges árvíz jelentős változást hozott, hiszen miután a jégtáblák a sziget szinte minden tanyáját lesöpörték a föld színéről, a faluban az újjáépítést már tervszerűen végezték, amit ma is érzékeltetnek a szabályosan elhelyezkedő utcák, telkek. Mindössze négy jellegzetes szigeti tanyaépület maradt meg, ezek közül a népi építészet érdekes jegyeit láttatja a homorúdi: a sövényfalú, nádtetős tájházat 1979-ben ugyan védetté nyilvánították, de fenntartásáról többnyire csak az önkormányzat és a helyi nyugdíjasklub tagjai gondoskodnak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,3% horvátnak, 2,9% németnek, 0,5% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 3,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 12,5% (13,4% nem nyilatkozott).[4]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Homorúd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Homorúd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]