Belvárdgyula

	Belvárdgyula
	Belvárdgyula
	; Belvárdgyula címere
	; Belvárdgyula címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	község
Polgármester	Sándor Ágnes (független)
Irányítószám	7747
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	352 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	22,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Belvárdgyula Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 58′ 23″, k. h. 18° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 23″, k. h. 18° 26′ 00″
	Belvárdgyula Pozíció Baranya vármegye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárdgyula témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Belvárdgyula (németül: Belward, horvátul: Belvar^[3]^[4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécs és Mohács közt nagyjából félúton fekszik, légvonalban mindkettőtől körülbelül 20-20 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Olasz, északkelet felől Szederkény, délkelet felől Borjád, dél felől Nagybudmér, délnyugat felől Kiskassa, északnyugat felől pedig Birján.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút, mely az északi határszéle közelében halad el, érintve Kisgyula és Gyulapuszta településrészeket is, így ezen érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak a főútból délnek kiágazó 57 102-es számú mellékút vezet be. Pécs térségével az 5611-es út kapcsolja össze, és érinti még a területét (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is.

Története[szerkesztés]

A két település, Belvárd és Kisgyula egyesüléséből keletkezett település már az ókorban lakott terület volt.

1056-ban a pécsi püspökség volt birtokosa

1285-ben említették először okiratban Jula néven.

A 13. század végén a Győr nemzetségbeli Konrád pálos kolostort építtetett itt, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.

A falu 1356-ban vásártartási jogot kapott.

1484-től káptalani iskola is működött benne.

1750 körül Tolna vármegyei református magyarok költöztek ide.^[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Németh Jenő (független)^[6]
1994-1998: Németh Jenő (független)^[7]
1998-2002: Németh Jenő (független)^[8]
2002-2006: Németh Jenő (független)^[9]
2006-2010: Sándor Ágnes (független)^[10]
2010-2014: Sándor Ágnes (független)^[11]
2014-2019: Sándor Ágnes (független)^[12]
2019-től: Sándor Ágnes (független)^[1]

Nevezetes belvárdgyulaiak[szerkesztés]

Szabó Mihály (1933–2011) református lelkipásztor
Szabó Mónika (1975) karmester
Toma Árpád (1958) válogatott labdarúgó

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom - 1854-ben épült, amely 2006. május 22-én hétfő éjszaka összedőlt, statikai okokból kifolyólag. A nem körültekintően kibővített (a templomtorony a templom boltozatára épült, pótlólagos merevítések nélkül), majd a szintén nem körültekintően felújított (kötőgerendák nélküli fedélszerkezet) épület tornya alatt ezen nap éjszakáján beomlott a boltozat, majd a torony ráomlott a templomhajóra és a templom túlnyomó többsége rommá vált.^[13] Az új templomot 2007. december 22-én szombaton adták át.^[14]
Református templom - 1754-ben épült.
Szabadidő park
Kultúrház
Lakodalmas ház
Emlékpark

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	418	420	403	365	352
	2013	2014	2015	2019	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 18,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16% (13,1% nem nyilatkozott).^[15]

Néprajzi értelemben Belvárd rész a sárközi népcsoporthoz tartozik a népviselet alapján, annak legdélebbi pontja.^[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=19008
↑ horvát név 1
↑ horvát név 2
↑ Belvárdgyula – Helytörténet. Dunántúli Napló. [2004. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
↑ Bővebben: Dulácska Endre–Dulácska Zsolt: Összedőlt egy templom. In: Műemlékvédelem, 2010/2. 114–117.
↑ A templom alapkövét II. János Pál áldotta meg^{[halott link]}
↑ Belvárdgyula Helységnévtár
↑ Zentai, János: Baranya megye néprajzi csoportjai. tajesember.hu, 1978. [2017. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források[szerkesztés]

↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
↑ horvát név 2: Kašadske sličice (pdf). Hrvatski glasnik br.21/2007., 2007. május 24. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)