Királyegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vásárosszentgál szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királyegyháza
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Királyegyháza címere
Királyegyháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Nagy Beáta (független)[1]
Irányítószám 7953
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség860 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség37,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyegyháza (Magyarország)
Királyegyháza
Királyegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 48″, k. h. 17° 58′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 48″, k. h. 17° 58′ 07″
Királyegyháza (Baranya megye)
Királyegyháza
Királyegyháza
Pozíció Baranya megye térképén
Királyegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyegyháza témájú médiaállományokat.

Királyegyháza község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban. A település 1940. május 31-én, Szentgálosiván ideiglenes néven jött létre Magyarszentiván, Vásárosszentgál és Gusztávműve puszta egyesülésével. Jelenlegi nevét 1941. március 13-án vette fel.

Fekvése[szerkesztés]

A Mecsek és a Dráva közötti sík területen fekszik, közvetlenül Szentlőrinc délnyugati szomszédságában.

A további szomszédos települések: észak felől Kacsóta, kelet felől Szabadszentkirály és Gerde, dél felől Magyartelek és Magyarmecske, délnyugat felől Gyöngyfa és Sumony, nyugat felől pedig Szentdénes.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben a 6-os főútról dél felé letérve érhető el, a Szentlőrinctől Sellye térségéig (Csányoszróig) húzódó 5805-ös úton. Sumonnyal az 5806-os út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal érinti; érdekesség, hogy a vonatnak két megállóhelye is van a falu területén: a Királyegyháza-Rigópuszta megállóhely a belterület délkeleti csücskén (a Felszabadulás utca végén), Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely pedig, mely a nevével ellentétben szintén Királyegyháza területen fekszik, néhány száz méterre található a délnyugati településrész utolsó házaitól, az 5806-os út vasúti keresztezése mellett.

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek szerint már a kőrézkor késői szakaszában lakott hely volt. A mai település 1940-ben jött létre Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével. A két falu összevonását 1938-ban rendelte el a belügyminiszter.[3][4] Az egyesülés Gyalay Mihály Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon című könyve szerint 1940. május 21-én vált hivatalossá. Ezt követően néhány hónapig Szentgálosivánnak hívták a települést, a végleges Királyegyháza nevet – szintén Gyalay szerint – ugyanezen év december 21-én vette fel, ugyanakkor az erről szóló belügyminiszteri rendeletet december 29-én tette közzé a Budapesti Közlöny.[5][6] Az új név Nagy György plébános javaslata volt.[7]

Magyarszentiván[szerkesztés]

Magyarszentiván első írásos említése 1274-ből származik (S. Johannis), később, 1283-ban (Scenth Iwan). Nevét valószínűleg a falu templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról kapta, a magyar előtag a lakosság anyanyelvére utalt. A település a 14. században vásártartó hely volt. A török hódoltság ideje alatt sem néptelenedett el, folyamatosan magyar nemzetiségűek lakták.

Vásárosszentgál[szerkesztés]

E település első írásos említése 1292-ből való, (Zenthgal) formában; e név is a falu templomának védőszentjéhez, Szent Gálhoz kapcsolódik, a vásáros előtag pedig a település vásártartó jogára utal. A 14. században bizonyosan tartottak itt vásárokat. A török hódoltság alatt a település lakott hely volt, de a törökök elleni felszabadító harcok idején a lakossága elpusztult, illetve elmenekült, és az újabb lakosok csak a 18. század elején kezdtek visszaköltözni. A 16. század folyamán mindkét település a Pálffy család birtoka volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Vass Nándor (független)[8]
  • 1994–1998: Ifj. Nagy András (független)[9]
  • 1998–2002: Grim Ferenc (FKGP)[10]
  • 2002–2006: Grim Ferenc (független)[11]
  • 2006–2010: Grim Ferenc (független)[12]
  • 2010–2014: Grim Ferenc (független)[13]
  • 2014–2019: Grim Ferenc (független)[14]
  • 2019-től: Nagy Beáta (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 2,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17% (35,5% nem nyilatkozott).[15]

A cementgyár[szerkesztés]

A cementgyár dél felől

Királyegyháza határában a 2000-es években cementgyár építésébe fogtak, húszhektáros területen.[16] A beruházó Strabag cég 2007-ben hozta létre a Nostra Cement Kft-t a munkálatok lebonyolítására. Az építkezéssel párhuzamosan közúti és vasúti infrastrukturális fejlesztések is zajlottak. A beruházás teljes költsége eléri az ötven milliárd forintot.[16] A cementgyárat a bükkösdi bánya látja el alapanyaggal. A gyárban az eredeti tervek szerint 2010 júniusában kezdődött meg a próbatermelés, hivatalos átadása 2011. szeptember 15-én volt.[17] Az üzem teljes kibocsátása 900 ezer tonna, amit a beruházók 2011-re kívántak elérni.[18] A gyárban több nagy volumenű létesítmény kialakítására került sor: klinkertároló, hőcserélő torony, kemencesor és egy nyersanyagtároló.[19] A gyár területén 8 siló működik.[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20552
  3. (1938. december 1.) „Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok”. Baranya vármegye hivatalos lapja XL (53). (Hozzáférés ideje: 2020. május 28.)  
  4. A belügyminiszter egyesítette Magyarszentiván és Vásárosszentgál községeket”, Pécsi Napló, 1938. december 3. (Hozzáférés ideje: 2020. május 28.) 
  5. (1940. december 29.) „Királyegyháza”. Budapesti Közlöny (295). (Hozzáférés ideje: 2020. május 28.)  
  6. Gyalay Mihály. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, 2, 2, Budapest: Egeler Kft., 1006. o. [1989] (1997) 
  7. szerk.: Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei I.. Pécs: Baranya Megyei Levéltár, 866. o. (1982) 
  8. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  10. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  11. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  12. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  13. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  14. Királyegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  15. Királyegyháza Helységnévtár
  16. a b Királyegyháza: épül az új cementgyár, hírforrás: ÖNkorNET / BAMA.hu, olvasva: 2009. május 24.
  17. a b cementgyár átadása
  18. 2010-re felépül a királyegyházai cementgyár Archiválva 2008. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, olvasva: 2009. május 24.
  19. Királyegyháza Cementgyár, olvasva: 2009. május 24.. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 24.)
  20. Királyegyházai római katolikus templom. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2020. május 28.)

További információk[szerkesztés]