Olasz (település)

	Olasz
	Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
	; Olasz címere
	; Olasz címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Gabriella (független)
Irányítószám	7745
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	613 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	57,24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Olasz Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″
	Olasz Pozíció Baranya vármegye térképén
	Olasz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Olasz (egyértelműsítő lap).

Olasz község (horvátul: Olas, németül: Ahlaß) Baranya vármegyében, a Bólyi járásban. A több mint nyolcszáz éves településen, amely átvészelte a török megszállás időszakát is, ma mintegy hatszáz fő él.

Fekvése[szerkesztés]

Pécstől mintegy 20 kilométerre délkeletre, Mohácstól 23 kilométerre nyugatra fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Máriakéménd, délkelet felől Szederkény, dél felől Belvárdgyula, délnyugat felől Birján, északnyugat felől pedig Hásságy.

Megközelítése[szerkesztés]

A település déli határszéle mentén húzódik a Mohácstól Pécsig vezető 57-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központján azonban csak az 5611-es út halad át, amely a Pécs délkeleti agglomerációjában fekvő településeket köti össze egymással, illetve a megyeszékhellyel.

Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.

Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is. Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Marczi János (független)^[3]
1994–1998: Schäffer József (független)^[4]
1998–2002: Marczi János (független)^[5]
2002–2006: Marczi János (független)^[6]
2006–2010: Marczi János (független)^[7]
2010–2014: Tóth Gabriella (független)^[8]
2014–2019: Tóth Gabriella (független)^[9]
2019-től: Tóth Gabriella (független)^[1]

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 117 diák járt.^[10]

Népesség[szerkesztés]

Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus. Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt. 2001-ben a lakosság 17%-a volt német.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 8,8% horvátnak, 29% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (21,5% nem nyilatkozott).^[11]

Hidor (Héder, Hedreh)[szerkesztés]

Hidor

Hidor (németül: Deutschdorf^[12]) 1950 előtt önálló község volt. Nevét az oklevelelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven. 1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka, s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított. Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=18555
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ a helyi iskola hivatalos weboldala. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
↑ Olasz Helységnévtár
↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)