Szilas (Sodolovce)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilas (Silaš)
A szerb pravoszláv templom
A szerb pravoszláv templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségSodolovce
Jogállás falu
Irányítószám 31214
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség476 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilas (Horvátország)
Szilas
Szilas
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szilas (horvátul: Silaš, szerbül: Силаш) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Sodolovcéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 17, közúton 18 km-re délre, Diakovártól légvonalban 31, közúton 39 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 18 km-re keletre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, Tenye és Kórógy között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 20. század elején keletkezett a német származású vukovári Eltz család birtokán, akik a környező földek megművelésére magyar és horvát családokat telepítettek be. Nevét is ők adták a falunak szilfákban gazdag határáról. 1910-ben 30 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a magyar, 10%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben Dalmácia, a Bánság, Lika, a Kordun és Montenegró területéről főként szerb családokkal telepítették be. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború idején részben innen támadták a szerb erők a szomszédos Kórógy és Szentlászló magyarlakta településeket. 2011-ben a falunak 476 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 30 89 517 747 791 846 734 692 680 608 476

(1921-ig településrészként, 1931-től önálló településként.)

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a legújabb időkben épült.

Kultúra[szerkesztés]

A KUU „Zora” kulturális és művészeti egyesületet 2006-ban alapították. Az egyesület elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy a szerb nemzeti kisebbség hagyományát és kultúráját irodalmi, folklór és színjátszó tevékenysége révén megőrizze. Alapítása óta mintegy 60 aktív tagja volt, akik 7 és 60 év közöttiek. Történetük során felléptek már Bosznia, Szerbia és Magyarország fesztiváljain és néhány helyen Horvátországban is. Az egyesület minden év júniusában megrendezi a „Silašijada” folklórfesztivált.

Oktatás[szerkesztés]

A faluban a tenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Silaš labdarúgóklubot 1922-ben alapították, a második világháború után a „Crvena Zvezda” (Vörös Csillag) nevet vette fel. Az 1990-es években beszüntette működését.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A község hivatalos honlapja (horvátul)

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)