Musić
| Musić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 54 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 18° 10′ 01″45.289000°N 18.167000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 18° 10′ 01″45.289000°N 18.167000°E | |
 | |
Musić falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől légvonalban 49, közúton 69 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 18, közúton 28 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Pozsegát Diakovárral összekötő főúttól délre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából katolikus horvát családok települtek ide. Nevét általában a török Musa személynévből (mely a Mózes török változata) származtatják. A török kiűzése után a településen 6 ház állt, majd a század közepéig a házak száma 10-re emelkedett. 1756-ban 8 újabb család érkezett a településre. A 19. század elején már 21 háza volt 181 lakossal.
Az első katonai felmérés térképén „Musics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Musich” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Musich” néven 49 házzal, 294 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A településnek 1857-ben 247, 1910-ben 349 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 3%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 75 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 247 | 309 | 239 | 290 | 292 | 349 | 493 | 433 | 301 | 309 | 274 | 205 | 150 | 102 | 104 | 75 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]„Silvije Strahimir Kranjčević” általános iskola Névna.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...439. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Veritas folyóirat cikke a plébániáról
