Beničanci
| Beničanci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Magadenovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31542 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 395 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Terület | 7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′, k. h. 18° 11′Koordináták: é. sz. 45° 38′, k. h. 18° 11′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beničanci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Beničanci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Magadenovachoz tartozik. A község legnagyobb települése.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 39, közúton 51 km-re nyugatra, Nekcsétől 18 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Nekcséről Alsómiholjácra menő út mentén, a Vučica régi folyása mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A „Dubrava” lelőhely őskori és középkori leletei arról tanúskodnak, hogy itt már ősidők óta volt emberi élet. Beničanci annak a 18 szlavóniai falunak az egyike, ahova a török megszállás idején kálvinista magyarokat telepítettek. A kálvinista papok kihasználták a katolikus papok hiányát és elkezdték terjeszteni a kálvinista hitet. A lakosság rendkívül sokat szenvedett. Mind a török, mind a később a bécsi kamara alatt a hadak pusztításai és az adók kimerítették az embereket, így a megművelt területeket nem mindenhol lehetett megművelni és a népesség szó szerint éhezett. Gyakran elöntötte az árvíz is. A Vučicán két malom működött. A falu 1698-ban „Benichanczy” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. Az első katonai felmérés térképén „Benicsancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Benichancze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Benichancze” néven 117 házzal, 688 katolikus lakossal találjuk.[3]
1857-ben 691, 1910-ben 901 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a horvát, 13%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosságot elűzték. Sokakat a valpói gyűjtőtáborba hajtottak. Helyükre később katolikus horvátok települtek. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 3%-a roma nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 520 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 691 | 720 | 683 | 753 | 1.074 | 901 | 853 | 825 | 803 | 1.023 | 1.012 | 764 | 618 | 612 | 604 | 520 |
Gazdaság[szerkesztés]
A község gazdaságában a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez. 1968-ban felfedezték a Beničanci olaj- és gázmezőt. 1972. május 10-én 17 kutat létesítettek Benicanci területén. 2001-re a termelés elérte a horvát olajtársaság teljes termelésének 17% -át.
Nevezetességei[szerkesztés]
Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šljivoševci plébánia filiája.
Kultúra[szerkesztés]
KUD „Biseri Slavonije” Beničanci kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet 2004. január 6-án hozták létre azzal a céllal, hogy a gyermekek és fiatalok megismerjék saját régiójuk, valamint Horvátország más részeinek szokásait és táncait, és megőrizzék kulturális örökségüket. Az egyesületnek mintegy 70 aktív és támogató tagja van. Három szekcióból áll: egy kis tánccsoportból, egy felnőtt táncosokból álló csoportból és egy tamburazenekarból. A táncosok büszkén képviselik falujukat fesztiválokon egész Horvátország területén, de Bosznia Hercegovinában is. A gyermekcsoportban 30, 10 éves kor alatti gyermek tanulja és mutatja be a falu és környékének gyermekjátékait és táncait. Az egyesület szervezi az „Igra kolo na sokaku” folklór fesztivált, amely évente nyolc művészeti egyesületet hív meg Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából. Ezenkívül Úrnapján és Karácsonykor szervezik meg a "Malo kolo" nevű gyermek folklór szemlét.
Oktatás[szerkesztés]
A faluban a magadenovaci „Matija Gubec” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. A felső tagozatos tanulók a magadenovaci általános iskolába járnak.
Sport[szerkesztés]
Az NK Beničanci labdarúgó csapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
- DVD Beničanci önkéntes tűzoltó egyesület.
- LD „Srna” Beničanci vadásztársaság.
- „B&M” Beničanci- Malinovac ifjúsági egyesület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...48. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Magadenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
