Kapelna
| Kapelna | |
 | |
| A Szentháromság pravoszláv templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Villyó |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31543 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 35″, k. h. 18° 03′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 35″, k. h. 18° 03′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kapelna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kapelna falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Villyóhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 50, közúton 61 km-re északnyugatra, Nekcsétől légvonalban 24, közúton 36 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falutól délre fekvő „Sredanci” régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. A középkorban területe az aszúágyi uradalomhoz tartozott, mely II. András 1228-as oklevele szerint a Tétény nembeli Pukuri Benedek unokájának Marcellnak és testvéreinek a birtoka volt. Az uradalom központját máig sem sikerült azonosítani, Csánki Dezső szerint valahol Alsómiholjác és Szentgyurágy között feküdt.[2] Kapelna középkori létezésére sincs bizonyíték, bár a község honlapja szerint ekkor Poljanának hívták. A török 1537-ben szállta meg ezt a vidéket. A török uralom idején pravoszláv szerb lakosság települt ide. 1680-ig 36 szerb családot számláltak a faluban. A török elleni felszabadító harcok során a szerbek nyugatra, egészen az Ilováig menekültek, majd tíz év után visszatelepültek a régi faluba. A település 1698-ban már Kaplena néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 36 házat számláltak a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Kapellna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapelna” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapelna” néven 148 házzal, 896 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 821, 1910-ben 1118 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a szerb, 4%-a horvát, 4%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 294 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 821 | 810 | 754 | 1.147 | 1.028 | 1.118 | 1.005 | 1.074 | 867 | 901 | 818 | 656 | 487 | 388 | 342 | 294 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szentháromság tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1883-ban épült. Parókia központja volt, melyhez a Szalatnoktól Valpóig terjedő terület tartozott. Tornyát többször is renoválták. Magának a templomnak a felújítását nemrég a községi önkormányzat és néhány helyi adakozó támogatásával kezdték meg. A templom további felújítása folytatódik annak érdekében, hogy szentmiséket lehessen tartani benne, ami jelenleg rossz állapota miatt még nem lehetséges.
Kultúra[szerkesztés]
A „Borislav” Kapela kulturális egyesület a falu és környéke kulturális hagyományait őrzi.
Sport[szerkesztés]
Az NK Kapelna labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Körösmegye a 15. században.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...288. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Villyó község hivatalos honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Körösmegye a 15. században.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
