Brogyance

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brogyance (Brođanci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBizovac
Jogállás falu
Irányítószám 31223
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség547 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brogyance (Horvátország)
Brogyance
Brogyance
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 32′ 40″, k. h. 18° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 40″, k. h. 18° 27′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brogyance témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Brogyance (horvátul: Brođanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bizovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 17, közúton 23 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével ősszekötő főúttól délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A Vinogradi (Franjin bostan) nevű őskori lelőhely[2] leleteinek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A lelőhely a falutól délre fekvő Vinogradi dűlőben található azon a helyen, melyet a nép már évtizedek óta „Franjin bostannak”, azaz Ferenc kertjének nevez. Erről, a ma részben szántó-, részben legelőterületről a helyi iskolásgyermekek szoktak a történelemórákra cseréptöredékeket hozni. A töredékeket múzeumi vizsgálatuk során a korai újkőkorszakhoz tartozó Starčevo és a középső újkőkorszakhoz tartózó Sopot kultúra emlékeivel azonosították.

Brogyance települést a szakemberek egyöntetűen középkori eredetűnek tartják, de a középkori településnevekkel máig nem sikerült egyértelműen azonosítani. Engel Pál a Drávántúl középkori topográfiájáról szóló tanulmányában feltűnőnek tartja, hogy Brogyancénak látszólag nincs középkori előzménye, „Vyfalw”, „Hathanch” és „Babareue” falvaknak viszont nincs megfelelője a török defterben. Mivel a Brogyance név a szláv „brod” főnévből származik, mely révet jelöl, valamint a korabeli leírások alapján végül arra a következtetésre jut, hogy az a középkori Babarévének felel meg.[3] A magyar rév és a szláv brod is arra utal, hogy ezen a folyóágakkal szabdalt területen egykor gázlókon lehetett átkelni.

Bizovac község hivatalos oldalán a falu történeténél az 1392-ben a kosvári uradalom tartozékai között szereplő „Keresteleke” vagy „Kiresteleke” nevű birtokkal azonosítják, amely később 1506-ban és 1507-ben „Krysewcz” néven a szombathelyi kastély tartozékai között szerepel. Hivatkoznak még arra, hogy 1745-ben „Brogianc” települést Križevci, Biljanci és Habjanovci mellett említik.[4]

A falu a török elleni felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az 1698-as kamarai összeírás még nem említi. 1702-ben „pagus Brodianzy” formában írják. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa.

Az első katonai felmérés térképén „Brochaincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brogyancze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brogyancze” néven 162 házzal, 1026 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A falu első iskoláját 1851-ben építették.

1857-ben 1098, 1910-ben 1376 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. 1909-ben felépítették az első vízimalmot, mely elektromos energiát is termelt, ellátva a falu egy részét árammal. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1934-ben megalakult a Seljačka sloga egyesület helyi csoportja. 1947-ben a mezőgazdaság fejlesztésére megalakult a „Bolja budučnost” mezőgazdasági munkás egyesület, de 5 év működés után megszüntették. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 547 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.098 1.248 1.100 1.178 1.281 1.376 1.346 1.429 1.372 1.289 1.163 900 784 668 633 547

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik és a közeli városokban dolgozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[9] 1798-ban épült késő barokk stílusban. A plébániához Čepinski Martinci, Habjanovci és Novaki Bizovački katolikus hívei tartoznak. A stílusjegyek szerint a késő barokk és a klasszicista stílusjegyek keverékével rendelkező egyhajós épület, amely lekerekített, és a hajónál valamivel keskenyebb szentéllyel rendelkezik. A sekrestye a szentély keleti oldalához csatlakozik. A nyugati főhomlokzat központi tengelyében kétszintes harangtorony található. A kis méretei, valamint a homlokzat és a belső tér szerénysége ellenére a plébániatemplom az egyik legértékesebb késő barokk-klasszicista szakrális épület a valpói régióban.

Kultúra[szerkesztés]

KUD Brođanci kulturális és művészeti egyesület.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Gaj Brođanci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1932-ben alapították.
  • SK Omladinac Brođanci asztaliteniszklub.

Egyesületek[szerkesztés]

  • DVD Brođanci önkéntes tűzoltó egyesület.
  • Brođanačka udruga mladih ifjúsági egyesület
  • LD „Sokol” Brođanci vadásztársaság.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3498.
  3. „Amikor 1312-ben és 1319-ben a johanniták mestere nyugat felől elhatároltatta krassói uradalmát a Kórógyiak birtokaitól (a későbbi Szombathelytől), a határ délen, a Kas-tónál kezdődött és mielőtt a Verőfénybe vezető utat elérte volna, elhaladt a Kórógyiak Babaréve faluja mellett. Babaréve ezek szerint a keresztúri uradalom ama részén feküdt, amely közel esett a Krassó és Szombathely közötti határhoz. Mivel kétségkívül a környék egyik legrégibb és legjelentősebb települése volt, valóban azonosítható, mint sejtettük, a mai Brodjancival.”
  4. „U srednjem vijeku tu je bio possesio (posjed) Keresteleke ili Kiresteleke iz 1392. godine, koji je pripadao gradu Koški, a od 1506. i 1507. godine kaštelu Subotici kao Krysewcz. Na starim kartama naselja iz turskog doba 1680. Slavonije i Srijema iz 1745. godine upisano je naselje Brogianc uz sela Križevci, Biljanci i Habjanovci.”
  5. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...81. o.
  6. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
  7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  9. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1691.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]