Budimci
| Budimci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Pogorács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31432 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 536 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 41″, k. h. 18° 19′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 41″, k. h. 18° 19′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budimci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budimci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 29, közúton 32 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Pogorácsra menő út mentén, Pogorács és Poganovci között fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkori források már 1477-ben említenek egy „Budincz” nevű praediumot, ezt azonban Csánki Dezső nem azonosítja a mai településsel.[2] Ha volt is középkori település az a török háborúk idején kihalt. Az írott források alapján a település a 18. század elején keletkezett, majd a polgári közigazgatás felállítása után a falu területét 1745-ben a valpói uradalomhoz csatolták. Budimci és a szomszédos Poganovci lakossága a 18. század elején két hullámban érkezett. Az egyik rész a magyarországi Baranya megyéből és tágabb környékéről, míg mások Boszniából érkeztek. Birtokosa Hillebrand-Prandau gróf volt, majd a család kihalta után 1885-ben Normann-Ehrenfels gróf szerezte meg az uradalmat. A jobbágyfelszabadítást követően a helyi parasztok földeket kaptak, de a jobb minőségű földek és az erdők továbbra is uradalmi igazgatás alatt maradtak.
Az első katonai felmérés térképén „Budimcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Budincze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Budincze” néven 224 házzal, 1504 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 962, 1910-ben 1435 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a szerb, 4-4%-a horvát és német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után likai és bánsági betelepülők újabb hulláma érkezett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 6%-a horvát, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 670 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 962 | 1.155 | 1.479 | 1.219 | 1.410 | 1.435 | 1.431 | 1.838 | 1.460 | 1.518 | 1.396 | 1.169 | 975 | 880 | 723 | 670 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát[7] 1776-ban építették barokk stílusban. Egyhajós épület félköríves apszissal. A hajó felett dongaboltozat, a szentély felett pedig félkupola van. Két emelet magasságú harangtornyát piramis alakú toronysisak fedi. A második világháború és a délszláv háború idején is súlyos károkat szenvedett. 1956-ban, majd 2000-ben építették újjá. Ikonosztáza megmaradt, de nem eredeti. Ismeretlen mester munkája.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma modern épület.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a pogorácsi általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
Az NK Dinamo Budimci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
LD „Fazan” Budimci vadásztársaság
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...84. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1692.
Források[szerkesztés]
- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Dragan Milošević: Vlastelinstva és selječki posjedi u Slavoniji od 1699-1848-1945. godine Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
