Golince

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Golince (Golinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségAlsómiholjác
Jogállás falu
Irányítószám 31543
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség431 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Terület13,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Golince (Horvátország)
Golince
Golince
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 20″, k. h. 18° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 20″, k. h. 18° 10′ 00″

Golince (horvátul: Golinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 42, közúton 50 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. A falutól délre fekvő „Leštak” nevű enyhe magaslaton a szántóföldön a kőkorszaktól a kőrézkoron és a bronzkoron át egészen a középkorig lakott település maradványai, kerámiatöredékek, kőszerszámok, használati tárgyak maradványai kerültek elő. A Karasicától délre, egy kisebb vízfolyástól keletre, a temetőtől északkeletre, az „Ograd” nevű ovális magaslaton egy másik település maradványait találták. A település a késő bronzkorban és a középkorban volt lakott. Itt is főként kerámiatöredékek, tégladarabok és használati tárgyak maradványait találták.

A falu valószínűleg a török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a magyarbarát család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.

Az első katonai felmérés térképén „Golincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Golincze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Golincze” néven 114 házzal, 699 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Az iskola épülete 1888-ban készült el. 1890-ben felépítették a Keresztelő Szent János templomot.

A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 631, 1910-ben 816 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a horvát, 18%-a német, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1927-ben felépült az evangélikus templom, melyet hívei csak 17 évig használhattak. A háború előtt még mintegy ötven család járt ide istentiszteletre. A második világháború idején a német és magyar lakosságot elűzték. Többeket pusztán etnikai hovatartozásuk miatt fogolytáborba hurcoltak. Helyükre a háború után horvátok települtek. 1960-ban bevezették az elektromos áramot. A falun átvezető utat 1967-ben építették. 1978 és 1980 között megépítették a járdákat. 1990-ben a falu minden útját aszfaltozták, 1992-ben pedig összekötötték a szomszédos Porecs faluval. A faluban egykori híd ívelt át a Karasicán, mely a Golincihoz tartozott, de mára kihalt Kabalnára vezetett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 431 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
631 633 579 669 768 816 767 809 859 845 789 644 546 503 486 431

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozik, néhányan zöldséget termesztenek, illetve kecskesajt előállításával és gombatermesztéssel foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1890-ben épített Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a radikovci Szent Anna plébánia filiája.
  • 1927-ben épített evangélikus temploma romos, elhanyagolt állapotban áll. Hívei a német kisebbséghez tartoztak, akiket a második világháború végén elűztek. A templomot teljesen kifosztották, csak az oltár maradt benne. A mennyezet beszakadt és csak a szomszédok, Andreas Schultz és Branko Matijević családjai gondoskodtak arról, hogy a templom és környezete rendben maradjon. Az ő kemény munkájuknak és gondoskodásuknak köszönhető, hogy a templom még ma is áll, különben már rég összeomlott volna.

Oktatás[szerkesztés]

A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Mladost Golinci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

  • DVD Golinci önkéntes tűzoltó egyesület.
  • ŠRU „Linjak” sporthorgász egyesület.
  • LD „Kobac” Golinci vadásztársaság.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)