Lacháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lacháza (Vladislavci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
Polgármester Marjan Tomas
Irányítószám 31404
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lacháza (Horvátország)
Lacháza
Lacháza
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′, k. h. 18° 34′Koordináták: é. sz. 45° 28′, k. h. 18° 34′
Lacháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lacháza témájú médiaállományokat.

Lacháza (horvátul Vladislavci) község és járás Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Népesség[szerkesztés]

Lacháza (Vladislavci) száz éve még színmagyar település volt. Az 1910-ben összeírt 791 lakosból 624 vallotta magát magyarnak. A többi, közelben fekvő, magyar lakossággal rendelkező falvaktól eltérően nem Árpád-kori település. A XIX. század második felében alapították, zömében Bácskából érkezett földművesek. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés egyik jelentős hozadéka a Magyar Királyságban a jobbágyfelszabadítás volt, míg az 1868-as magyar-horvát kiegyezés többek között a katonai határvidék felszámolását eredményezte. E két közjogi döntés következtében a nincstelen magyarországi zsellérek számára Horvát-Szlavónország területén hatalmas lehetőség nyílt arra, hogy előnyös áron saját földhöz vagy ingatlanhoz jussanak. Ez a folyamat komoly belső vándorlási hullámot indított meg a Drávától és Dunától északra fekvő vármegyékből. Ekkor érkeztek Bácskából a lacházi magyarok ősei. Ugyanakkor ez a lakosság (nemcsak Lacházán, hanem mindenütt) meglehetősen egyrétegű volt, kizárólag földművesek alkották. Nem volt sem értelmiségük, sem felépített intézményrendszerük. A horvát hatalom és a lakosság nem szívesen fogadta érkezésüket, és állandó nyomás alatt tartották őket, ami ellen gyakorlatilag védtelenek voltak. A beolvadást azt is elősegítette, hogy Lacháza magyarjai – a környező református településektől eltérően – zömében katolikusok voltak.

Az utolsó magyar többséget jegyző népszámlálás 1961-ben volt, akkor a faluban 969 lakost írtak össze, akik közül 525 fő (54,2%) vallotta magát magyarnak. Utána a magyarok lélekszámának csökkenése látványosan felgyorsult. Az 1991-es népszámlálás az 1318 főre duzzasztott népességen belül már csak 87 magyart talált (6,6%).

Látnivalók[szerkesztés]

  • a horvát honvédő háborúban elesett katonák emlékműve
  • Petőfi Sándor magyar költő emlékműve

Külső hivatkozások[szerkesztés]