Kunisince

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kunisince (Kunišinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségMariánc
Jogállás falu
Irányítószám 31555
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség315 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
Terület9,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunisince (Horvátország)
Kunisince
Kunisince
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 18° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 18° 16′ 50″
SablonWikidataSegítség

Kunisince (horvátul: Kunišinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 33, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Mariáncról Csamagajevcére menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy Sain nevű valpói szpáhi volt. Az 1702-es összeírás szerint a török korban a faluban 7 ház állt, lakói kizárólag kálvinisták voltak.[2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Kunisinczy” néven 5 portával szerepel.[3] A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Kunishincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kunissincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kunissincze” néven 127 házzal, 798 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat telepítettek ide. 1857-ben 760, 1910-ben 714 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a horvát, 18%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 315 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
760 702 600 624 600 714 642 654 705 725 688 589 466 426 343 315

Kultúra[szerkesztés]

KUD „Slavonska vila” Marijanci-Kunišinci kulturális és művészeti egyesület.

Sport[szerkesztés]

ŠRD „Plosna” Kunišinci sporthorgász egyesület.

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Kunišinci önkéntes tűzoltó egyesület.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)