Ölyves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ölyves (Uglješ)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDárda
Jogállás falu
Irányítószám 31326
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség507 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ölyves (Horvátország)
Ölyves
Ölyves
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 45″, k. h. 18° 39′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 45″, k. h. 18° 39′ 40″
SablonWikidataSegítség

Ölyves (horvátul: Uglješ) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Dárdához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 11, közúton 15 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra Baranyában, a Drávaszög területén, a Dárdát Beremenddel összekötő út és az Eszék – Pélmonostor vasútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A történeti források alapján Ölyves már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1377-ben „possessio Vlues” alakban történt a boszniai káptalan oklevelében.[2] 1409-ben, 1418-ban és 1422-ben „Wlues”, 1472-ben „Ewlwes”, 1489-ben „Elves” néven szerepel a különböző középkori oklevelekben. Csemény mezővároshoz tartozott. [3] A középkori település valószínűleg a török 1526. évi hadjárata során, a mohácsi csata előtt pusztult el.

Az első adatok Ölyvesről mint településről, még pusztaként 1860-ból származnak, amikor néhány család lakta. Ezt a helyet ma Stari Uglješnek, azaz Ó-Ölyvesnek nevezik. A név eredetéről nincs megbízható információ, de azt feltételezik, hogy a horvát név is a magyar ölyves szóból származik. Az idősebb ölyvesiek ugyanakkor azt állítják, hogy a szó a szén szerbhorvát nevéből (ugljen) származik. Ezt annak tulajdonítják, hogy a bevándorló telepesek fa száraz lepárlásával történő szén előállításával foglalkoztak és a név ebből a tevékenységből származik. Az iskola előtti játszótér építésekor ugyanis a földben nagy mennyiségű fa maradványait találták és feltételezték, hogy egy széntermeléshez használt gödörre bukkantak. Megjegyzendő, hogy abban az időben nemcsak ezen a területen, hanem egész Baranyában lényegesen több erdő volt, mint szántóföld. A helyiek állítása ellenére ma a horvát nyelvészek is a magyarból eredeztetik a település nevét.[4] A második katonai felmérés térképén a település „Ugles puszta” néven található. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe hercegi család birtoka volt. 1900-ban 196, tíz évvel később 288 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Abban az időben a falunak csak a régi részében laktak. Tíz család élt itt, magyarok, németek és szerbek. A falu újabb részén csak 1911-ben épült az első ház az iskola épülete mellett. Az iskola mögött akkor egy zsidó földbirtokos rendelkezett egy nagyobb területű birtokkal, melyen lakóépület és istállók álltak. 1926-ban a birtokot a Drenovac család vásárolta meg.

A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A háborút követő agrárreform során Magyarországról, valamint a délszláv állam más részeiről, főként Magyarkanizsa vidékéről szerb családok települtek be. Az új telepesek nagy területű, jó minőségű földet kaptak, így 1934-ben már 150 házban 630 lakos élt itt. 1938-ban felépült az iskola épülete, az iskola mögötti földterületen pedig a falu első vendéglője. Ölyves 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1958-ban újabb betelepülési hullám érkezett, az új telepesek Boszniából, főleg Teslić és Doboj környékéről érkeztek. A korábbi lakosok közül sokan eladták házaikat és Dárdára, Tenyére, Eszékre és más helyekre költöztek. A becslések szerint mintegy 350 ember költözött be akkoriban, akik mind úgy döntöttek, hogy új életet kezdenek Baranyában. 1950-től az 1971-es népszámlálásig a népesség nagyjából megkétszereződött. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 653 főnyi lakosságának 89%-a szerb, 3%-a horvát, 2%-a jugoszláv, 1%-a magyar nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 507 lakosa volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 196 288 0 0 259 308 349 502 630 653 597 507

(1880-tól 1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként. 1880-ban, 1890-ben, 1921-ben, és1931-ben lakosságát Dárdához számították.)

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Oktatás[szerkesztés]

Az első iskolaépület 1938-ban épült a településen. Ma a kácsfalvi általános iskola négyosztályos területi iskolája működik itt.

Sport[szerkesztés]

NK 4. juli Uglješ labdarúgóklub

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Uglješ című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.