Ölyves
| Ölyves (Uglješ) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Dárda |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31326 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 385 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 32″, k. h. 18° 39′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 32″, k. h. 18° 39′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ölyves (horvátul: Uglješ) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Dárdához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 11, közúton 15 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra Baranyában, a Drávaszög területén, a Dárdát Beremenddel összekötő út és az Eszék – Pélmonostor vasútvonal mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A történeti források alapján Ölyves már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1377-ben „possessio Vlues” alakban történt a boszniai káptalan oklevelében.[2] 1409-ben, 1418-ban és 1422-ben „Wlues”, 1472-ben „Ewlwes”, 1489-ben „Elves” néven szerepel a különböző középkori oklevelekben. Csemény mezővároshoz tartozott.[3] A középkori település valószínűleg a török 1526. évi hadjárata során, a mohácsi csata előtt pusztult el.
Az első adatok Ölyvesről mint településről, még pusztaként 1860-ból származnak, amikor néhány család lakta. Ezt a helyet ma Stari Uglješnek, azaz Ó-Ölyvesnek nevezik. A név eredetéről nincs megbízható információ, de azt feltételezik, hogy a horvát név is a magyar ölyves szóból származik. Az idősebb ölyvesiek ugyanakkor azt állítják, hogy a szó a szén szerbhorvát nevéből (ugljen) származik. Ezt annak tulajdonítják, hogy a bevándorló telepesek fa száraz lepárlásával történő szén előállításával foglalkoztak és a név ebből a tevékenységből származik. Az iskola előtti játszótér építésekor ugyanis a földben nagy mennyiségű fa maradványait találták és feltételezték, hogy egy széntermeléshez használt gödörre bukkantak. Megjegyzendő, hogy abban az időben nemcsak ezen a területen, hanem egész Baranyában lényegesen több erdő volt, mint szántóföld. A helyiek állítása ellenére ma a horvát nyelvészek is a magyarból eredeztetik a település nevét.[4] A második katonai felmérés térképén a település „Ugles puszta” néven található. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe hercegi család birtoka volt. 1900-ban 196, tíz évvel később 288 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Abban az időben a falunak csak a régi részében laktak. Tíz család élt itt, magyarok, németek és szerbek. A falu újabb részén csak 1911-ben épült az első ház az iskola épülete mellett. Az iskola mögött akkor egy zsidó földbirtokos rendelkezett egy nagyobb területű birtokkal, melyen lakóépület és istállók álltak. 1926-ban a birtokot a Drenovac család vásárolta meg.
A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A háborút követő agrárreform során Magyarországról, valamint a délszláv állam más részeiről, főként Magyarkanizsa vidékéről szerb családok települtek be. Az új telepesek nagy területű, jó minőségű földet kaptak, így 1934-ben már 150 házban 630 lakos élt itt. 1938-ban felépült az iskola épülete, az iskola mögötti földterületen pedig a falu első vendéglője. Ölyves 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1958-ban újabb betelepülési hullám érkezett, az új telepesek Boszniából, főleg Teslić és Doboj környékéről érkeztek. A korábbi lakosok közül sokan eladták házaikat és Dárdára, Tenyére, Eszékre és más helyekre költöztek. A becslések szerint mintegy 350 ember költözött be akkoriban, akik mind úgy döntöttek, hogy új életet kezdenek Baranyában. 1950-től az 1971-es népszámlálásig a népesség nagyjából megkétszereződött. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 653 főnyi lakosságának 89%-a szerb, 3%-a horvát, 2%-a jugoszláv, 1%-a magyar nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 507 lakosa volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 196 | 288 | 0 | 0 | 259 | 308 | 349 | 502 | 630 | 653 | 597 | 507 |
(1880-tól 1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként. 1880-ban, 1890-ben, 1921-ben, és1931-ben lakosságát Dárdához számították.)
Gazdaság[szerkesztés]
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Oktatás[szerkesztés]
Az első iskolaépület 1938-ban épült a településen. Ma a kácsfalvi általános iskola négyosztályos területi iskolája működik itt.
Sport[szerkesztés]
NK 4. juli Uglješ labdarúgóklub
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Diplomatikai levéltár 6451.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Krešimir Međeral-Sučević: Usporedni pregled hrvatskih i mađarskih baranjskih ojkonima FOC 15 (2006), 173–189. (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Dárda község hivatalos oldala (horvátul)
- Krešimir Međeral-Sučević: Usporedni pregled hrvatskih i mađarskih baranjskih ojkonima FOC 15 (2006), 173–189. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
- Dušana Marić: Povijest Darde Osijek, 2017. – diplomamunka (horvátul)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Uglješ című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
