Majorfalva (Névna)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Majorfalva (Majar)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségNévna
Jogállás falu
Irányítószám 31416
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség148 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Majorfalva (Horvátország)
Majorfalva
Majorfalva
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 40″, k. h. 18° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 40″, k. h. 18° 14′ 15″
SablonWikidataSegítség

Majorfalva (horvátul: Majar) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 13, közúton 19 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység keleti lejtőin, a Breznica-patak partján, a Pozsegát Diakovárral összekötő főút mentén fekszik. Településrészei Kranjski dol és Rakovac.

Története[szerkesztés]

A település a középkorban keletkezett. Névna várának tartozéka volt. Első írásos említése 1474-ben „Mayorfalwa” néven történt,[2] amikor Mátyás király a névnai uradalmat Gábor kalocsai érseknek és testvérének, Matucsinai Zsigmondnak adta. A török 1536-ban foglalta el és szpáhi birtokként a Pozsegai szandzsák része lett. A török uralom idején horvát lakosság mellé Boszniából jelentős számú pravoszláv vlach családot telepítettek. A török kiűzése után a településen 20 ház állt. Ebben az időben a falut nagy kiterjedésű erdők vették körül. 1758-ban 44 ház állt a faluban, melyek közül 36 pravoszláv, 8 pedig katolikus családoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Mayar” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Majar” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Majar” néven 56 házzal, 18 katolikus és 328 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében a szerbek és horvátok mellé magyar és német lakosság telepedett le.

A településnek 1857-ben 385, 1910-ben 555 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 41%-a szerb, 25%-a horvát, 19%-a magyar, 13%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosság elmenekült a partizánok elől. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 53%-a horvát, 41%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 148 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
385 417 340 352 401 555 572 654 598 569 463 349 270 219 203 148

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A Legszentebb Istenanya születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

Oktatás[szerkesztés]

„Silvije Strahimir Kranjčević” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája, Névna.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]