Karatna
| Karatna (Koritna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Szemelce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31402 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 767 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 06″, k. h. 18° 33′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 06″, k. h. 18° 33′ 43″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karatna (horvátul: Koritna) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 21, közúton 26 km-re délre, Diakovártól légvonalban 14, közúton 16 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Diakovári sík északi szélén, Szemelce és Páznán között fekszik. Településrészei: Grčić, Ključ, Lipovac pustara, Mali koritnjak, Puče, Radljevac és Šumadin.
Története[szerkesztés]
Az itt talált ókori leletek a rómaiak jelenlétéről tanúskodnak. A falutól nyugatra egy a mocsaras területből kiemelkedő 91 méteres magaslaton jelentős mennyiségű római pénzérme került elő. Az érmék kora Traianustól Antoninus Pius római császár idejéig terjed. Elrejtésük a viharos 2. század történelmével, a kvád és markomann háborúkkal lehet kapcsolatban.
A történeti források szerint Karatna már a középkorban is létezett. Először 1300-ban említik a johanniták birtokaként „Karachna” néven, majd a Horvátiak és Garaiak birtoka. 1395-ben már „Karachnazenthmiclos” alakban szerepel, mely szerint ekkor már állt Szent Miklósnak szentelt temploma. 1433-ban köznemes nevében bukkan fel, 1478-ban pedig „Korothna” néven a Garaiak birtokai között szerepel. [2] A török 1536-ban szállta meg ezt a területet, de az eredeti lakosság nagyrészt megmaradt egészen 1683-ig, amikor a Bécs felé vonuló török sereg feldúlta. A lakosság részben elenyészett, részben elmenekült. A falu helye pusztaság volt egészen 1701-ig, amikor Boszniából hat katolikus családot telepítettek ide. A falu a diakovári püspökség birtoka volt. Lakói a szomszédos Szemelcéhez hasonlóan Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. Ennek fejében hajdúkként a püspök testőrségében kellett szolgálniuk. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött és a 18. század közepére a diakovári püspöki uradalom nagyobb falui közé nőtte ki magát. 1758-ban már 50 ház állt a településen, a 19. század elején azonban lakói elveszítették korábbi kiváltságaikat.
Az első katonai felmérés térképén „Koritna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koritna” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koritna” néven 99 házzal, 568 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német és magyar családok települtek be.
A településnek 1857-ben 740, 1910-ben 992 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 7%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és a magyar lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 910 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 740 | 703 | 749 | 883 | 927 | 992 | 1.024 | 1.066 | 1.191 | 1.172 | 1.301 | 1.269 | 1.135 | 1.045 | 969 | 910 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1800-ban építették.
Kultúra[szerkesztés]
KUD „Vesela Šokadija” kulturális és művészeti egyesület
Oktatás[szerkesztés]
A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
- NK Sloga Koritna labdarúgóklub
- ŠRU „Grgeč” Koritna sporthorgász egyesület
Egyesületek[szerkesztés]
DVD Koritna önkéntes tűzoltóegylet
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...335. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
