Karatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karatna (Koritna)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségSzemelce
Jogállás falu
Irányítószám 31402
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség910 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karatna (Horvátország)
Karatna
Karatna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 15″, k. h. 18° 33′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 15″, k. h. 18° 33′ 40″

Karatna (horvátul: Koritna) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 21, közúton 26 km-re délre, Diakovártól légvonalban 14, közúton 16 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Diakovári sík északi szélén, Szemelce és Páznán között fekszik. Településrészei: Grčić, Ključ, Lipovac pustara, Mali koritnjak, Puče, Radljevac és Šumadin.

Története[szerkesztés]

Az itt talált ókori leletek a rómaiak jelenlétéről tanúskodnak. A falutól nyugatra egy a mocsaras területből kiemelkedő 91 méteres magaslaton jelentős mennyiségű római pénzérme került elő. Az érmék kora Traianustól Antoninus Pius római császár idejéig terjed. Elrejtésük a viharos 2. század történelmével, a kvád és markomann háborúkkal lehet kapcsolatban.

A történeti források szerint Karatna már a középkorban is létezett. Először 1300-ban említik a johanniták birtokaként „Karachna” néven, majd a Horvátiak és Garaiak birtoka. 1395-ben már „Karachnazenthmiclos” alakban szerepel, mely szerint ekkor már állt Szent Miklósnak szentelt temploma. 1433-ban köznemes nevében bukkan fel, 1478-ban pedig „Korothna” néven a Garaiak birtokai között szerepel. [2] A török 1536-ban szállta meg ezt a területet, de az eredeti lakosság nagyrészt megmaradt egészen 1683-ig, amikor a Bécs felé vonuló török sereg feldúlta. A lakosság részben elenyészett, részben elmenekült. A falu helye pusztaság volt egészen 1701-ig, amikor Boszniából hat katolikus családot telepítettek ide. A falu a diakovári püspökség birtoka volt. Lakói a szomszédos Szemelcéhez hasonlóan Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. Ennek fejében hajdúkként a püspök testőrségében kellett szolgálniuk. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött és a 18. század közepére a diakovári püspöki uradalom nagyobb falui közé nőtte ki magát. 1758-ban már 50 ház állt a településen, a 19. század elején azonban lakói elveszítették korábbi kiváltságaikat.

Az első katonai felmérés térképén „Koritna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koritna” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koritna” néven 99 házzal, 568 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német és magyar családok települtek be.

A településnek 1857-ben 740, 1910-ben 992 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 7%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és a magyar lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 910 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
740 703 749 883 927 992 1.024 1.066 1.191 1.172 1.301 1.269 1.135 1.045 969 910

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1800-ban építették.

Kultúra[szerkesztés]

KUD „Vesela Šokadija” kulturális és művészeti egyesület

Oktatás[szerkesztés]

A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • NK Sloga Koritna labdarúgóklub
  • ŠRU „Grgeč” Koritna sporthorgász egyesület

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Koritna önkéntes tűzoltóegylet

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A község hivatalos honlapja (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
  • Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
  • Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
  • Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk[szerkesztés]