Tiborjánc
| Tiborjánc (Tiborjanci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Belistye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31554 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 218 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 58″, k. h. 18° 20′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 58″, k. h. 18° 20′ 17″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tiborjánc (horvátul: Tiborjanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 29, közúton 35 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, a Karasica jobb partja közelében fekszik. Határában halad át az Eszéket Szalatnokkal összekötő főút.
Története[szerkesztés]
A korabeli írásos források szerint a település már a középkorban is létezhetett. 1407-ben Nekcse várának tartozékai között említenek egy „Tiboryovch” nevű birtokot, mely azonos lehet a mai településsel.[2] Nevével kapcsolatban a helyi hagyományban két elképzelés él. Az egyik szerint neve még a római időkből, Tiberius római császár nevéből származik, míg mások Szent Tiburciusszal hozzák kapcsolatba.[3]
1543-ban Valpó várával egyidejűleg foglalta el a török. A török uralom idején kálvinista magyarokat telepítettek ide. Ebben az időben 8 ház állt a településen. Utolsó ura egy Hasszán nevű török volt. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Tiboriancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tiborjanczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tiborjancze” néven 59 házzal, 336 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 339, 1910-ben 374 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után Boszniából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 291 lakosa volt. A falu központjában új horvát ház épült, ebben lett elhelyezve a tűzoltószerház, egy közösségi tér, rendezvényterem, ifjúsági klub és bolt is. A legfiatalabbak rendelkezésére nagy játszótér áll a falu központjában.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 339 | 352 | 329 | 346 | 400 | 374 | 351 | 334 | 305 | 326 | 368 | 328 | 283 | 318 | 307 | 291 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi családi gazdaságok tulajdonosai állattenyésztéssel, üvegházi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel és egyéb tevékenységekkel foglalkoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1941-ben épült, a veliskovcei plébánia filiája. Néhány éve teljesen felújították, új nyílászárókat és fűtőrendszert szereltek be. Búcsúját szeptember 21-én tartják.
Kultúra[szerkesztés]
A KUD „Ante Evetović Miroljub” Veliskovce, Gát és Tiborjánc kulturális és művészeti egyesület 1990-ben alakult. Jelenleg mintegy 80 aktív tagot számlál, akik tamburazenekar, énekkar és színjátszó csoportokban tevékenykednek.
Oktatás[szerkesztés]
A helyi tanulók a szomszédos Veliskovcéra járnak iskolába.
Sport[szerkesztés]
Az NK Mladost Tiborjanci labdarúgóklubot 1951-ben alapították.
Egyesületek[szerkesztés]
- A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1929-ben alapították.
- Az UM „Ne zaboravi” ifjúsági egyesületet 2009-ben alapították 15 aktív és számos inaktív taggal a hagyományos mesterségek, népszokások, népdalok, néptáncok és népi játékok ápolására.
- A belistyei „Vepar” vadásztársaságnak vadászháza áll itt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Mindkét elképzelés eléggé valószínűtlen. A név alapjául a magyar Tiborc személynév név is szolgálhatott.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...682. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
- Belistye város információs oldala (horvátul)
- A város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Belistye városi információs portál (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
