Radkóvölgye
| Radkóvölgye (Ratkov Dol) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 10″, k. h. 18° 07′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 10″, k. h. 18° 07′ 53″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radkóvölgye (horvátul: Ratkov Dol) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 52, közúton 71 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 21, közúton 30 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Đuravovac-patak partján a Pozsegát Diakovárral összekötő úttól délre fekszik.
Története[szerkesztés]
1422-ben „Rathkvelge in districtu Werhewna” néven említik először, 1428-ban „Radkwelge”, 1474-ben „Radkowchye” alakban szerepel a korabeli oklevelekben.[2] Névna várának tartozéka volt. A település neve minden bizonnyal összefüggésben van a tőle keletre emelkedő magaslaton épített középkori várral, melyet Ratkovacnak, vagy Radanovacnak neveztek.[3] A várrom jól látható az első katonai felmérés térképén. A várat a török lerombolta amikor 1536-ban elfoglalta, a falu azonban megmaradt. A katonai felmérés térképe a vártól északkeletre egy templomromot is ábrázol, mely a középkori falu temploma lehetett. A török uralom idejére a faluban csak két katolikus horvát család maradt, akik mellé Boszniából pravoszláv vlachokat telepítettek. Ezután már ők alkották a lakosság többségét. A török kiűzésekor a faluban kilenc lakott ház maradt, melyek közül kettőben laktak horvátok. A 18. században ez a két horvát család is elköltözött, így a falu pravoszláv település maradt. 1758-ban 15 lakott ház állt itt és ez a szám a 19. század elejéig nem emelkedett.
Az első katonai felmérés térképén „Ratkov Doll” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ratkovdol” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ratkovdol” néven 39 házzal, 222 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 137, 1910-ben 154 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 28 lakosa volt, többnyire idős emberek.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 137 | 130 | 125 | 146 | 130 | 154 | 140 | 154 | 130 | 135 | 113 | 66 | 55 | 46 | 32 | 28 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A faluban csak egy pravoszláv harangláb áll.
- Ratkovac várának mára felszíni nyoma nem maradt. Építési ideje ismeretlen, azt csak régészeti feltárás tisztázhatná.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ A Radko a Radomir, illetve Radoslav személynevek becézett változata.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...552. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
