Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
| Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház | |
| Nyelv | magyar |
| Ország |  Horvátország |
| Székhely | Kopács |
| A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház weboldala | |
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Horvátország egyik protestáns ill. református egyháza.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Horvátország függetlenné válásakor a vallási felekezeteknek újra kellett szervezniük az egyházaikat. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház 1993. január 30-án alakult 30 fővel az Eszékhez tartozó Rétfaluban.[1][2][3] Bejegyzésére 1993. február 24-én került sor. Első, megbízott püspöke Lángh Endre vinkovci lelkész lett.[1]
A zsinati tanács 1. ülése 1998. június 27-én volt Laskón, azonban nem az egyházi alkotmányban előírt összetételben vettek részt a tagok rajta, ezért a megbízott püspök konszenzus alapján ugyanebben az évben november 7-én összehívta a 2. zsinatot. Az egyházi vezetők beszámolóját a képviselők tudomásul vették, de nem fogadták el, többek között azért, mert néhányan sikkasztottak.[2][1] Az egyházi vezetők ugyanakkor megtagadták, hogy az újonnan választott vezetőségi tagok betekintsenek a korábbi zsinat dokumentumaiba.[2][1]
Ezeknek a nézeteltéréseknek köszönhetően Lángh Endre vezetésével a hívek egy csoportja 1999. március 4-én megalapította a Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatalt, a későbbi Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat.[4] Ezzel a lépéssel a horvátországi reformátusok két részre szakadtak.
1999. június 12-én a III. országos zsinaton Kopácson felvette Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház nevet, vezetőnek Kopácsi Kettős Jánost választották meg, akinek beiktatására augusztusban került sor.[4][1]
2006. december 16-án Szentlászlón tartották a IX. zsinatot, amelyen az alábbi gyülekezetek delegáltjai jelentek meg:[5]
A 2010-es években a horvátországi magyar reformátusság 60%-a tartozik az egyházhoz.[2]
2019 novemberében született meg az a döntés az Eszéki Bíróságon, amely az egykori Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódját meghatározta.[6] E döntés szerint a hivatalos jogutód a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyháznak tilos a jogutód egyház azonosításra alkalmas számait, adatait sajátként föltüntetni, használni.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 Lábadi, 97. o.
- 1 2 3 4 "az egyház története". Hozzáférés: 2018. december 30.
- ↑ "ÚJ PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTAK A HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉLÉRE". magyaridok.hu. Hozzáférés: 2018. január 25.
- 1 2 "A horvátországi református egyházak állami közigazgatási története" (magyar nyelven). 2017. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "IX. zsinat".
- ↑ "Ítélethirdetés Horvátországban 16 év után" (magyar nyelven). 2019. december 3. dátummal az eredeti címről archiválva.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lábadi, Károly (2012). Egyházak Alsó-Baranyában és Szlavóniában. Eszék: HunCro Médiaközpont Kft. ISBN 978-953-7366-23-0.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Horvátországi Magyar Református Keresztyén egyház
- gyülekezetek a 2000-es évek elején
- A II. zsinat története Archiválva 2018. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben