Laskai Csókás Péter
| Laskai Csókás Péter | |
| Született | 16. század Laskó |
| Elhunyt | 1587[1] |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Foglalkozása |
|
Laskai Csókás Péter,[2] latin nevén Petrus Monedulatus Lascovius Barovius vagy …de Barovia (Laskó, ? – Gyulafehérvár, 1587.) református lelkész, teológus, iskolaigazgató.
Pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Baranya vármegyei Laskón született. Tanult Kolozsvár és Gyulafehérvárt, majd a fogarasi iskola igazgatója lett. Később külföldre utazott, meglátogatta Svájc, Olaszország, Franciaország és Németország nevezetesebb egyetemeit. 1578-ban beiratkozott a wittenbergi egyetemre, felvették a „Coetus hungaricus”-ba. Hazatérése után, 1580-ban Marosvásárhelyen iskolaigazgató lett, a következő év végén újból külföldre utazott. Olaszország és Franciaország után 1582-ben fél évet Wittenbergben. Rövid itthoni tartózkodás után egy patronusa fiának mentoraként ismét útra kelt Olaszországba Római tartózkodása után, 1584-ben előbb Genfben, utána ősztől Wittenbergben tartózkodott.
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hitvitázó munkája: Speculum exilii et indigentiae nostrae (Brassó, 1581). [A katolikusok és unitáriusok ellen írt polemikus könyv. Hittudományi fejtegetései mellett latin és görög versekben dicsőíti erdélyi pártfogóit: Báthory Zsigmond fejedelmet és több tanácsosát.]
- Másik teológiai munkája: Theorematum de puro et expresso Dei verbo… examen et refutatio (Az Isten tiszta és világos igéjére vonatkozó vetekedések ... vizsgálata és cáfolata) (Genf 1585). [A jezsuiták ellen írt értekezések gyűjteménye. Ajánlva patrónusainak, az erdélyi tanácsuraknak.)
- Filozófiai munkája: De homine, magno illo in rerum natura miraculo et partibus eius essentialibus (Az emberről, a természetnek erről a nagy csodájáról és annak lényegi részeiről) (Wittenberg, 1585). [Első része a lélekkel, második része az emberi testtel és szervezettel foglalkozik. Ajánló levelében előszámlálja mindazokat a magyarokat, akik 1585-ig Wittenbergben tanultak.]
Szily Kálmán megállapítása szerint az 1585-ben Lyonban megjelent tíznyelvű Calepinus-szótár magyar szómegfeleléseit jelentős részben – néhány magyar diák segítségével – ő írta, és új szócikkekkel is ő egészítette ki.
„Megvizsgáltuk Laskai ránkmaradt műveit, és meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy a korabeli átlagos humanista műveltség kereteit messze túlhaladó mértékben találunk e művekben természettudományi képzettségre valló részeket.”[3]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 2. kötet: A XVI. század latin irodalma / A vallásos és bölcselő irodalom c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- Klaniczay Tibor, ed. (1964). A magyar irodalom története (2. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó. 497–498. o. 963 05 1641 1 2. kötet. Hozzáférés: 2012. november 20..
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|origdate=(súgó); Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dankanits Ádám: Laskai Cs. Péter könyvei; JATE,Szeged, 1990 (A Lymbus füzetei)
- Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei. Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De homine" c. művében. Elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó termében 2003. november 25-én; Szt. István Akadémia, Bp., 2004
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2026. május 4..
- ↑ Egy feltételezés szerint inkább Laskai Csókai Péter. Herepei János. "Magyar Könyvesház" (pdf). Epa.oszk.hu. Hozzáférés: 2012. november 20..
- ↑ Büky Béla. "A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse" (PDF). Orvostortenet.hu. 2016. március 4. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. november 20..
