Anker-palota
| Anker-palota | |
| (Anker-ház) | |
 | |
| Az Anker-palota épülete | |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Cím | Anker köz 1–3./Károly körút, Budapest, Magyarország  |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1908–1910 |
| Építési stílus | Eklektikus[1] |
| Felhasznált anyagok | Kő, beton, üveg stb. |
| Tervező | Alpár Ignác |
| Építész(ek) | Várnai Lajos |
| Kivitelező | Grünwald testvérek, Schiffer cég[2] |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Alapadatok | |
| Magassága | 53 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Nevezetességei | okkersárga festése, klasszicizáló homlokzata |
| Elhelyezkedése | |
 Anker-palota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″47.497900°N 19.055300°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″47.497900°N 19.055300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anker-palota témájú médiaállományokat. | |
Az Anker-palota, közismertebb nevén Anker-ház eklektikus stílusban épült palota Budapest-Terézvárosban, az Anker köz 1–3. szám alatt, a Deák Ferenc tér szomszédságában. 2013 óta használaton kívül áll, mivel állapota életveszélyessé vált.[2]
Története
[szerkesztés]1907-ben a bécsi székhelyű Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pályázatot írt ki pesti székháza1 megépítésére. A pályázók között volt Lechner Ödön, Walter Sobotka, illetve Alpár Ignác, akinek a terve lett a győztes. 1908-ban kezdték el építeni Várnai Lajos építész vezetésével, és 1910-ben fejezték be. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött (Anker-udvar).[3] A második világháborút követően a Szovjetuniónak háborús jóvátételként átadott Kelet-Európai Biztosító székháza volt. A háborút követő államosítás után, 1953-tól tanácsi bérházként is működött.[4] 1961-ben kapott utoljára felújítást.
Az épület ma
[szerkesztés]A Zsolnay-kerámiákkal és Kisfaludy Stróbl Zsigmond domborműveivel díszített monumentális épület meghatározó látványossága Budapest belvárosának, azonban egyre romló állapota miatt életveszélyessé vált. Régóta esedékes rekonstrukciója egyelőre várat magára.
Érdekességek
[szerkesztés]Itt lakott Békés Itala, Hofi Géza, Polónyi Gyöngyi, Rátkai Márton színészek és Kiss László szobrászművész. A középső nagy kupola Buna Konstantin festő műterme volt.
A timpanon alatt még halványan olvasható a hajdani irodaházi funkcióra utaló felirat: „Élet és járadék – ANKER Biztosító Társaság”.
Képtár
[szerkesztés]-
A Kiskörút felőli homlokzat felső része -
Anker köz -
Külső részletek -
külső részletek -
külső részletek -
külső részletek -
külső részletek -
Belső részletek -
belső részletek -
belső részletek -
belső részletek -
belső részletek -
belső részletek
_Budapest_-_19.3.2016.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 55. o. ISBN 963-05-6410-6
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)