Führer Miklós
| Führer Miklós | |
| Született | Führer Móric 1873. március 10.[1] Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1948. augusztus 26. (75 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Jezsovits Irén |
| Foglalkozása | |
Führer Miklós, születési nevén Führer Móric (Nyíregyháza, 1873. március 10. – Budapest, 1948. augusztus 26.) magyar építész.
Élete
[szerkesztés]Führer Zsigmond és Stern Berta fiaként született zsidó családban.[3] Budapesten végezte el a Felső Építőiskolát és a Festőművészeti Akadémiát. Ezt követően a Magyar Államvasutak magasépítési osztályán talált munkát. Később Alpár Ignác építőipari irodájának lett munkatársa. 1908-ban önállósította magát. Az első világháború előtt épületeket tervezett és kivitelezett, később csak építési vállalkozóként kivitelezett.[4] Saját tervezőirodájában Wannenmacher Fábián, majd Thomas Antal vezette a tervezést.[5]
1903 és 1907 között munkatársa volt a Magyar Pályázatok című folyóiratnak. Idővel megvásárolta a lapot, és 1907-től Magyar Építőművészet címen adta ki. Évtizedeken át a lap tulajdonosa és főszerkesztője is[6] volt (a lap a második világháborúig létezett).[5]
Írásai
[szerkesztés]Jelentős szakirodalmi működést fejtett ki, de szépirodalmi munkái is megjelentek.
Könyvei
[szerkesztés]- Erdőben, tisztáson, Budapest, 1905 (Boer Miklóssal, novellák)
- Emlékezés, Budapest, 1949
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1908–1909: Görögkeleti egyház bérháza és püspökségi hivatala, Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.[5][7][8][9]
- 1908–1909: Otthon Szálló, Nyíregyháza, Hősök tere 7.[5][7][10][11]
- 1909–1910: Vigadó, Breznóbánya (Wannenmacher Fábiánnal)[5]
- 1910: Izraelita Hitközség fürdője, Nyíregyháza (az épület elpusztult)[5]
- 1910: családi ház, Nyíregyháza, Vörös hadsereg útja 36.[5]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1909: Vigadó és bérház, Sátoraljaújhely (László Richárddal)[5]
- 1910: Zeneiskola, Szeged[5]
Kivitelezőként
[szerkesztés]- 1909–1912: Százados úti művésztelep épületei, Budapest, Százados u. 3-13. (László testvérekkel közösen,[12] a telepet tervezte: Wossala Sándor)[13][14] (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
- 1910: Mária Terézia székesfővárosi elemi iskola (ma: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), Budapest, Horváth Mihály tér 8. (László testvérekkel közösen, tervező: Almási Balogh Loránd)[15]
- 1910: Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest Simor (ma: Vajda Péter) u. (László testvérekkel közösen, tervező: ?)[16]
- 1911–1912: Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, Margit körút 64. (tervezte: Nagy Virgil)[17] (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- ↑ Születési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség születési akv. 7/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- ↑ Gerle, i. m., 53. o.
- ↑ a b c d e f g h i Gerle, i. m., 54. o.
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z, Budapest, 1935
- ↑ a b http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/26/26martin.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/43570/az-egykori-berpalota-dombormuvei#
- ↑ Bede, i. m., 199. o.
- ↑ Bede, i. m., 198. o.
- ↑ https://www.nyiregyhaza.hu/post/amirol-az-utcak-meselnek-royal-bristol-beke-2018-06-24
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?query=%22L%C3%A1szl%C3%B3+testv%C3%A9rek%22&pg=452&layout=s
- ↑ https://budapest100.hu/house/szazados-ut-3-13-szazados-uti-muvesztelep/
- ↑ Déry, i. m., 162. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1910_11-2/?query=%22L%C3%A1szl%C3%B3+testv%C3%A9rek%22&pg=441&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1910_11-2/?query=%22L%C3%A1szl%C3%B3+testv%C3%A9rek%22&pg=152&layout=s
- ↑ https://budapest100.hu/house/margit-korut-64-b/
Források
[szerkesztés]- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
- Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-136-055-4
További irodalom
[szerkesztés]- Puttók a nyíregyházi szecessziós épületeken (kultura.hu, 2024. máj. 2.)
