Wannenmacher Fábián
| Wannenmacher Fábián | |
| Született | 1882. szeptember 6. Buziásfürdő |
| Elhunyt | 1967. február 14. (84 évesen)[1] Budapest |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wannenmacher Fábián témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wannenmacher Fábián (Buziásfürdő, 1882. szeptember 6. – Budapest, 1967. február 14.)[2] magyar építész, kora egyik legműveltebbnek tartott építésze.[3]
Élete[szerkesztés]
Szülei Wannenmacher János és Bisztetzky Katalin.[2] Külföldi építészeti tanulmányok után hazatérve 1903-tól adott be terveket építészeti pályázatokra. 1909-től Führer Miklós, 1911-től Porgesz József irodájában dolgozott, de rövid ideig a Vágó testvéreknél is működött. Az első világháborút követően Vidor Emil, később Málnai Béla irodájában kapott munkalehetőséget.[4]
Az első világháború idején négy évig harctéri szolgálatot teljesített és különböző frontokon harcolt. III. osztályú katonai érdemkereszttel, ezüst Signum Laudis-sal, bronz Signum Laudis-sal (hadiszalagon a kardokkal), Károly csapatkereszttel tüntették ki. Tagja volt a budapesti Mérnöki Kamarának, a Képzőművészek Egyesületének. Építészeti munkáiért a Magyar Mérnök- és Építészegylet aranyérmével (1908 és 1910),[5] ezüstérmével (1921),[6] és az Ybl-éremmel dicsérték meg.[7]
Az 1920-as években két neoeklektikus bérházat tervezett Újlipótvárosba.[8] Villákat is épített.[9] Az OTI részére erőműtelepeket és kis családi házakat tervezett.
Jelentős szakirodalmi munkássága volt, 1911–1912-ben szerkesztette az Építészet és Iparművészet című folyóiratot. Festményeket is alkotott. Egy ideig a Magyar Építő- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesületének elnöki tisztségét is betöltötte.[4]
Felesége Kaufmann Elza volt, akivel 1912-ben kötött házasságot Berlinben.[2]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1909: Vigadó, Breznóbánya (Führer Miklóssal)[4]
- 1912: lakóház, Budapest, Ady Endre u. 1.[4]
- 1926: Tarján Aladár és ifj. Walla József Rt. bérháza, Budapest, Katona József u. 31. / Hollán Ernő u. 11.[10] – az épület késő modern Ongroplast műanyag homlokzati burkolatot kapott[11]
- 1927: Star Építőipari Rt. bérháza, Budapest, Balzac u. 15. / Hegedüs Gyula u. 31.[12]
- ?: magyar vendéglő, London (a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából épült)[4]
- ?: magyar vendéglő, Zürich (a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából épült)[4]
- ?: magyar vendéglő, Berlin (a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából épült)[4]
- ?: vendéglő, Montreux[13]
Az 1920-as években Vidor Emil mellett részt vett a Kőbányai Polgári Serfőzde, és a Szent István Tápszerművek számára végzett munkálatokban,[14] sok esetben kivitelező-építőmesterként.[15]
Tervben maradt épületei[szerkesztés]
- 1904: telepes templomok, helyszín megjelölése nélkül (Schuldner Miklóssal)[4]
- 1906: építészeti iroda, helyszín megjelölése nélkül (Építési és Műszaki Rajzolók Egyesületének nagypályázata)[4]
- 1908: Városház átalakítása, Pozsony (Schuldner Miklóssal, II. díj)[4]
- 1908: főúri kastély, helyszín megjelölése nélkül (Magyar Mérnök és Építész Egylet pályázata, III. díj)[4]
- 1910: Szent Imre kollégium, Budapest (III. díj)[4]
- 1910: világvárosi nagyáruház, helyszín megjelölése nélkül (Magyar Mérnök és Építész Egylet nagypályázata, I. díj)[4][16]
- 1911: községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet, helyszín megjelölése nélkül (Porgesz Józseffel)[4]
- 1912: székesfővárosi árubódék, Budapest[4]
- 1913: Nemzeti Színház, Budapest[4]
- 1913: Színház, Nagybecskerek[4]
- 1914: templom, Budapest, Rezső tér[4]
Ő készítette el Hikisch Rezsővel közösen Ferenc József-híd és Múzeum körút ünnepi díszítését 1919. május 1-jén.[4][17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-65MS-BZ8?i=34
- ↑ a b c Budapest XI. kerületi állami halotti anyakönyv 163/1967.
- ↑ Gottdank, i. m., 224. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Gerle, i. m., 216. o.
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z, i. m., 605. o.
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z, i. m., 605. o.
- ↑ Szentmiklóssy, i. m., 1127. o.
- ↑ Bolla, i. m., 65. és 143. o. o.
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z, i. m., 605. o.
- ↑ https://budapest100.hu/house/katona-jozsef-utca-31/
- ↑ Bolla, i. m., 143. o.
- ↑ Bolla, i. m., 65. o.
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z, i. m., 605. o.
- ↑ Gottdank, i. m., 198. o.
- ↑ Gottdank, i. m., 201-204. o.
- ↑ https://24.hu/kultura/2017/09/27/gyonyoru-aruhaz-is-magasodhatna-ma-a-deak-ter-fole/
- ↑ http://meridiankiado.hu/files/94/94_8.pdf
Források[szerkesztés]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész, Balassi Kiadó Kft., Budapest, 2022, ISBN 9789634561248
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932) 1127 old. On-line elérés
- szerk. Éber László: Művészeti lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1926. (második, két kötetes, 1935-ös kiadás)
- Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940) 1183. old.
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018
