Vidor Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vidor Emil

Született 1867. március 27.
Pest
Elhunyt 1952. június 8. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Freund Gizella
Munkái
Jelentős épületei Bedő ház, Palatinus házak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidor Emil témájú médiaállományokat.

Vidor Emil (Pest, 1867. március 27.Budapest, 1952. június 8.) magyar szecessziós műépítész, a Palatinus házak tervezője,[1] a nagypolgári villaépítészet mestere.

Élete[szerkesztés]

20 évesen megkezdte felsőfokú tanulmányait Budapesten, majd München következett, ahol Friedrich von Thiersch és H. Schmidt volt tanára, végül pedig a berlini Technische Hochschule következett, ahol 1891-ben végzett, s miután hazatért, Ybl Miklós irodájában dolgozott, később pedig saját irodát nyitott a magyar fővárosban.[m 1] Jelentős szerepet játszott a német szecesszió elterjedésében, számos bérház megtervezése fűződik nevéhez. Ezek mellett villák, síremlékek (így a tószegi Freund családét 1910-ben) és gyárépületek tervezése is nevéhez fűződik. 1894-től kezdve az ezredévi kiállításra épülő Ősbudavár szórakoztató negyed tervezőirodáját irányította, s a városligetben Ősbudavár középkori házainak együttestét emeltette. 1904-ben felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba. 1934-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének legelső elnöke lett.

Művészete[szerkesztés]

Vidor főleg a nagypolgárság számára tervezett épületeket, kezdetben művészete Victor Horta belga műépítész alkotásaival mutatott hasonlóságot. A századfordulót követő években épültek meg az első, általa tervezett, a szecesszió stílusjegyeit magukon viselő házai, így például az Egger-villa. 1903-ban Bedő Béla számára tervezett, ekkor épült fel a Magyar Szecesszió Házának helyt adó Bedő ház, amely a mai Honvéd utca 3. alatt található. Az épületen tetten érhető Horta mellett Paul Hankar hatása is, ugyanakkor jellegzetes magyaros mintákkal is bír, így Zsolnay-féle fajanszokkal.

1900 és 1915 között legalább 25 épületet tervezett, az írásos források hiányában pontos számot nem tudunk megállapítani.

Családja[szerkesztés]

A nagykállói születésű Vidor Zsigmond orvos és a pesti illetőségű Davidsohn Jeanetta gyermeke, a szülők 1866. június 20-án Pesten házasodtak össze. Vidornak számos testvére volt, így Margit (1868), Leó (1870), Tekla (1871), Hedvig (1873), Béla (1874), Alfréd (1876), Gyula (1878), Júlia (1880) és Zoltán Sámuel (1887). Közülük öten korán meghaltak. 1903. június 6-án Budapesten a VIII. kerületben házasságot kötött tószegi Freund Gizellával, tószegi Freund Vilmos és Abeles Matild lányával.[2]

Épületei[szerkesztés]

Házak[szerkesztés]

  • 1901-1902 - VI. Városligeti fasor 24: Egger villa
  • 1902-1903 - VII. Városligeti fasor 23: Schwarz villa
  • 1901-1903 - V. Báthory utca 9: Dawidson-ház
  • 1903 - V. Honvéd utca 3: Bedő-ház
  • 1905-1906 - VII. Városligeti fasor 33: Vidor villa
  • 1906 - VI. Liszt Ferenc tér 2: lakóház
  • 1906 - VIII. Népszínház utca 22: Polgári Serfőzde bérháza/Dreher lakóház
  • 1907 - VI. Liszt Ferenc tér 5: lakóépület
  • 1906-1907 - VII. Városligeti fasor 45: Wodianer-ház
  • 1907 - VI. Rippl-Rónai utca 13: gr. Apponyi-ház
  • 1908 - XI. Kemenes utca 10: villa
  • 1908 - XI. Kemenes utca 12-14: Rosenfeld-ház
  • 1911-1912 - V. Falk Miksa uta 6-8: lakóház
  • 1911-1912 - V. Falk Miksa utca 5: lakóház
  • 1911 - XIII. Pozsonyi út 2-18: Palatinus-házák
  • 1912 - V. Honvéd utca 14 / Alkotmány utca 4: lakóház
  • 1912 - V. Honvéd utca 16: lakóház
  • 1912 - V. Honvéd utca 18: lakóház
  • 1913-1914 - II. Ady Endre utca 15-17: lakóház
  • 1914-1915 - X. Gitár utca 23 / Sörgyár utca 1: Polgári Serfőzde Rt. igazgatósági épülete
  • 1916 - X. Maglódi út 6: lakóház (gyártelep kapuépülete? (Opaterny Flórissal közösen)
  • 1922 - X. Sörgyár utca 16: Kőbányai Polgári Serfőző Rt. igazgatói villája
  • 1924 - II. Házmán utca 7: Pintér-villa
  • 1925 - XIV. Hungária Körüt 167: (Mann Józseffel közösen) a Sínylők Menházának rekonstrukciója, eredetileg apósa, Freund Vilmos tervezte
  • 1927-1928 - V. Vaci út 24

Minden valószínűség szerint ő tervezte a IX. kerületben található Raday utca 4. alatti, illetve a János Pál pápa tér 11. alatti lakóházakat.

Síremlékek[szerkesztés]

  • 1910 - Freund Vilmos (Tószegi-Freund család) síremléke a Salgótarján úti zsidó temetőben.
  • 1934 - Vágó László síremléke a Farkasréti temetőben

Galéria[szerkesztés]

Írásos műve[szerkesztés]

  • Kalandozás a szavak világában (1942, Hungária Kiadó)[3]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint 1894-ben, a Magyar Szecesszió Háza honlapja szerint 1896-ban. Más források az 1894-es változatot erősítik meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsámboki Miklós: A zsidó Pest története, 2. rész. HG.HU, (2010. jan. 23.)
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 550/1903. folyószám alatt.
  3. Kalandozás a szavak világában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidor Emil témájú médiaállományokat.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.