Déry Attila

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déry Attila
SzületettDéry Attila Ákos
1954. április 16. (70 éves)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi oktató
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1979)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Déry Attila Ákos Budapest, 1954. április 16. –) Ybl Miklós-díjas magyar építészmérnök, építészettörténész, építészeti szakíró, egyetemi magántanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.[3]

Élete[szerkesztés]

A budapesti Árpád gimnáziumban tanult, a Budapesti Műszaki egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, elvégezte MÉSZ mesteriskoláját (1984-86), tudományok kandidátusa (1990), habilitált (2011). Az Iparterv tervezője (1979-87), az Országos Műemléki Felügyelőség és utódszervezetei tudományos kutatója és osztályvezetője (1987-2000). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékén oktat építészettörténetet, rekonstrukciós tervezést és történeti anyag- és szerkezettant.[4] Korábban tanított Kolozsváron és Pécsett is.

Felesége Csáki-Maronyák Katalin építészmérnök, gyermekeik Attila, Boldizsár, Katalin. Apja ifj. Déry Attila (1925-) üveggyárak és üveggyári technológiák tervezője és szakértője Magyarországon és külföldön, nagyapja id. Déry Attila üvegipari szakember (Mráz, 1900-1968).

Családja Nyitra megyéből Csári községből származik, 1642 óta követhető. Eredeti neve (dabasi) Mráz, de az 1770-es évektől az összeírásokban már Déry néven is szerepel.


Jelentős szakirodalmi munkásságot folytat, számos könyve jelent meg. Kutatási területe többek között a XIX–XX. századi építészettörténet, a régi építészet technikatörténete, de nagy terjedelmű katalógusokat (építészeti topográfiákat) készített Budapest egyes kerületeinek épületeiről. Munkásságát 2006-ban Ybl Miklós-díjjal ismerték el,[5] 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét adományozták neki.[6]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Írásai[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Budapest eklektikus épület-szobrászata. Budapest, 1991.
  • Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. Budakeszi, 1995.
  • Házak, emlékek, alkotók. Építészettörténeti séta a Szentimrevárosban és környékén. 2021 Budapest, 1999. (A Szentimreváros története 4., 2. bővített változat 2021.)
  • Magyar építészet 1867–1945. Budapest, 2000. (Merényi Ferenccel közösen)
  • Történeti anyagtan. Budapest, 2000.
  • Történeti szerkezettan. Budapest, 2002.
  • A forma visszaszerzése. Építészettörténeti tanulmányok. Budapest, 2002.
  • Európai építészet 1750–1918. Budapest, 2004. (Merényi Ferenccel közösen)
  • Régi építészeti kifejezések gyűjteménye. Budapest, 2004. (II., bővített kiadás: 2005)
  • Klasszikus formatan. Budapest, 2005.
  • Építészeti bibliográfia a könyvnyomtatás kezdetétől az első világháborúig. Budapest, 2008.
  • Építészeti szakkifejezések szótára. Az építészet régi és új szavai. Budapest, 2011.
  • Alak és forma. Budapest, 2014.
  • Architectural history bibliography before 1914. Scholars' Press. Budapest, 2017.
  • Múltunk jövője. Gondolatok épített örökségünk sorsáról. Budapest, 2019.

Sorozatok[szerkesztés]

  • Pest építészeti topográfiája-sorozat:
    • Pest építészeti topográfiája I. Pest Története és művészete. Budapest, 2005.
    • Pest építészeti topográfiája II. V. kerület, Belváros – Lipótváros. Budapest, 2005.
    • Pest építészeti topográfiája III. VI–VII. kerület, Terézváros-Erzsébetváros. Budapest, 2006.
    • Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007.
  • Öt könyv a régi építészetről-sorozat, Budapest 2010, 2. bővített kiadás 2020.:
    • 1. kötet. Alapozások és szerkezeti anyagok.
    • 2. kötet. Falak, boltozatok, tagozatok, lépcsők.
    • 3. kötet. Faanyagú födémek, tetők, falak.
    • 4. kötet. Fémek, fémszerkezetek.
    • 5. kötet. Festések, burkolatok, üvegek, szigetelések, gépészet.
    • (6. kötet.) Hatodik könyv a régi építészetről. Nyílászárók. Budapest, 2014.

Fontosabb tanulmányok más publikációkban[szerkesztés]

  • A kiegyezés korának építészeti programadója: Ney Béla. = in: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. * tanulmányok. OMvH 1993.
  • Az építészeti eklektika anyaghasználatának kérdéséhez = in: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára * tanulmányok. OMvH 1994.
  • Bérházak, Pénzintézetek. = in: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. szerk. Császár László. Bp. 1995.
  • „Építésügyi szabályozások” és “Fővárosi Közmunkák tanácsa”. = in: A magyar építőmesterség történetének kisenciklopédiája. Szerk. Császár László és Sedlmayr János, Bp. 1992.
  • A Fővárosi Közmunkák tanácsának története. Budapesti Negyed 9. 1995/3
  • A historizmus korának építési technikája és a helyreállítás problémái. = in: Hitelesség, módszer kivitel a magyarországi gyakorlatban. főszerk. Harrach Erzsébet. Bp. 1996.
  • A hagyományos műemléki gyakorlat és annak alkalmazhatósága az ipari műemlékek esetében. = in: Az ipari műemlékvédelem helyzete Magyarországon. OMvH 1997.
  • Tartószerkezetek korai méretezési elvei és megoldásai = in: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. * tanulmányok. OMvH 1998.
  • Előszó a Magyar Állami Felső Építő Ipariskola Szünidei Felvételei reprint kiadásához. Bp. 2002.
  • Építészet a két világháború között. in= PANNON ENCIKLOPÉDIA. A magyar építészet története. Bp. 2009.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Déry_Attila&oldid=27033847”