Salgótarjáni utcai zsidó temető

Salgótarjáni utcai zsidó temető
A temető bejárati épülete bentről nézve
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VIII. kerülete
Cím	1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.
Típus	izraelita temető
Létrejötte	1874
Vallás	neológ judaizmus
Híres halottak	A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek
Tulajdonos	Nemzeti Örökség Intézete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Salgótarjáni utcai zsidó temető Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 05′ 56″47.491666666667, 19.098888888889
Salgótarjáni utcai zsidó temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salgótarjáni utcai zsidó temető témájú médiaállományokat.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Schweitzer József budapesti főrabbi szerint „sírkövekből álló múzeum”. Budapest VIII. kerületében található, és nyughelyet ad a XIX. század végi és XX. század eleji magyarországi zsidóság számos jelentős személyiségének, ezzel Magyarország egyik legjelentősebb zsidó temetője. Monumentális funerális építészete művészetileg kiemelkedőnek számít.

Lásd még: A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek (kategórialap)

Fekvése

A Salgótarjáni utca 6. szám alatt jegyzett temető magas kőfallal körülvett hely, területe szabálytalan trapezoid alapú. Nyugatról a Fiumei Úti Sírkert, délről a Salgótarjáni utca, keletről sportpályák, északról korábban a Taurus Gumiipari Vállalat ipartelepe, elbontása után üres térség határolja. Az 1908-ból származó kapuépítményét Lajta Béla tervezte. A bejárati épülettől északi irányban található az ugyancsak Lajta által tervezett szertartási épület (1907–1908), a temető nyugati fala mentén családi mauzóleumok és nagyobb sírboltok állnak.

Története

Hitközségi tulajdonban, a temető „aranykora” (1874–1945)

1874-ben hozták létre, a Kerepesi temető területéből egy 6,5 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével. Ez a temető a Váci úti és a Lehel utcai izraelita temetőt volt hivatott tehermentesíteni.

A temető elég hamar betelt, és már 1893-tól csak azok használhatták, akik korábban külön sírhelyet vagy sírboltot szereztek. Mindenki másnak az 1892-ben megnyílt Kozma utcai izraelita temető állt rendelkezésére. 1904-től nagyobb szabású átalakítási munkálatok folytak, ebben az időben épült meg a bejárati épület és a ravatalozó is. A temető teljesen az 1920-as években telt be.

Az időszakban pesti zsidóság legprominensebb alakjait temették ide, ezek: Wahrmann Mór politikus (1832–1892), Wodianer Fülöp könyvkiadó (1820–1899), Kaufmann Dávid vallásfilozófus (1852–1899), Weiss Manfréd gyáriparos (1857–1922), Fényes Adolf festőművész (1867–1945) és mások. 1945-ben ide temették a budapesti gettó mintegy 2000 (más források szerint 2700) elhunyt tagját is – sokat közülük nem sikerült azonosítani. Dunából kihalászott holttesteket is helyeztek nyugalomra a temetőben.

A Budapesti Temetkezési Intézet tulajdonában, a „pusztulás évtizedei” (1945–2016)

A második világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni utcai temetőben temetési szertartásra. Ugyancsak a második világháború után a temetőt államosították, és a Budapesti Temetkezési Intézet tulajdonába került. Ez az állapot 2016-ig állt fenn. (Fenntartója mindvégig a Budapesti Zsidó Hitközség volt.)

Az 1950-es évekig használták, de sosem zárták hivatalosan be. Az ezt követő évtizedek során vandálok pusztítottak és fosztogattak a temetőben, illetve a természet is elkezdte fokozatosan visszahódítani azt. A ravatalozó kupolája az 1970-es évek során beomlott, számos építmény életveszélyessé vált. A teljes temetőt 2002-ben műemléki védelem alatt helyezték. Az utolsó temetéseket 2004-ben (Bauer Sára, 1917–2004) és 2008-ban (Vázso­nyi Vilmos, 1935–2008) tartották. 2002-ben a budapesti gettóban elhunyt zsidók emlékére emlékművet állítottak.

A Nemzeti Örökség Intézete tulajdonában, felújítási munkálatok kezdődnek (2016–)

A temető 2016-ban került a 2013-ban létrehozott Nemzeti Örökség Intézete tulajdonába. Ez utóbbi és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felújítási munkálatok végett 2016. május 26-án ideiglenesen bezárta, majd ugyanazon év októberének végén – a főbb útvonalak megtisztítása után – ismét megnyitotta.

A temető régi mészkőfala 2018. februárjában váratlanul leomlott. Ezt követően újjáépítték 12.500 egyedileg méretezett, kézi erővel megmunkált, összesen közel 1000 tonna súlyú mészkőtömb felhasználásával. Ekkor derült ki, hogy a fal melletti nagy mauzóleumoknak érdekes módon a Salgótarjáni utca felé is volt régen bejáratuk. (A jelenség oka nem ismert.) A rekonstrukció 2018. novemberében indult, és 2020. márciusára ért véget. Költsége mintegy bruttó 2 milliárd forint volt. Egy helyen a falban fülkét alakítottak ki, ahol látható az egyik mauzóleum hátsó részéből egy kő, amely a kutatások szerint egy 19. században lebontott, Budapest Verespálné utcai ház főbejárati szemöldökköve lehetett.

A temetőben körülbelül 12.000 (más források szerint 20.000-nél több) ember nyugszik.

Különlegessége

Klein Rudolf művészettörténész szerint:

„A Salgótarjáni utcai izraelita temető műemlékvédelmi összefüggésben is különleges: azon kevés európai zsidó temetkezési helyek egyike, melyek majdnem tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat, miután az 1920-as évektől új síremlék kevés épült, csak a meglevőkbe temettek el további családtagokat. Az idő vasfogának hatását, a fosztogatásokat és rombolásokat leszámítva itt semmilyen építészeti, illetve jelentősebb kertészeti beavatkozás nem volt. A temető dús, jobbára spontán növényzettel rendelkezik, amely szintén hozzájárul rendkívüli esztétikai hatáshoz.”

Látogatása

A temető ingyenesen, és a nem zsidó vallásúak számára is látogatható, alkalmanként a Nemzeti Örökség Intézete is tart szakszerű, ugyancsak ingyenes vezetéseket. Szombaton és nagyobb zsidó ünnepeken zárva tart. Fontos kiemelni, hogy ugyan 2016-tól a Nemzeti Örökség Intézete a főbb utakat megtisztította a növényzettől, azonban ez nem vonatkozik a belső parcellákra és a falsírboltokra. Míg a belső síremlékek közül több megdőlt, a falsírboltok, mauzóleumok omladoznak (több közülük össze is omlott már). Ezt kiegészíti az, hogy a falsírboltok többsége feltört, több méter mély lyukakként tátonganak a kripták, olykor a koporsókból kiszórt emberi maradványok is láthatók. Erre való tekintettel a kijelölt utakról letérni életveszélyes, az egyes sírokat kizárólag kegyeleti okokból lehet megközelíteni.

Nyitvatartási idő:

• Nyári időszámítás:
  • Hétfőtől csütörtökig és vasárnap: 8.00-16.00
  • Pénteken: 8.00-14.00
• Téli időszámítás:
  • Hétfőtől csütörtökig és vasárnap: 8.00-15.00
  • Pénteken: 8.00-14.00

Térkép

• [1]

Egyéb síremlékek tervezői

Az egyes síremlékek sokszor művészi szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. A tervezők között a következő neves építészek, szobrászok szerepelnek:

Lajta Béla által tervezett síremlékek

Csak maga Lajta Béla – a kapuépületen és a ravatalozón kívül – számos síremléket tervezett a temetőben. A következők ismertek közülük:

Síremlék neve	Tervező	Építési idő
Bródy József és családja síremléke	Lajta Béla	1908–1911
Sváb Sándor és családja síremléke	Lajta Béla	1909/1914
Lederer Béla síremléke	Lajta Béla	1904 k.
Guttmann Emil és családja síremléke	Lajta Béla	1908
Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke	Lajta Béla	1908 k.
Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke	Lajta Béla	1910 k.
Herzman Bertalan síremléke	Lajta Béla	1913
Mándy Ignác síremléke	Lajta Béla	1913/1914 k.
Sváb Jakab fiai és családjaik síremléke	Lajta Béla	1909
Szászbereki báró Kohner család síremléke	Lajta Béla	1914
Bacher Vilmos síremléke	Lajta Béla	1918

Egyéb neves művészek által tervezett síremlékek

Síremlék neve	Tervező	Építési idő
Ullmann Adolf síremléke	Alpár Ignác	1925 k.
Ehrlich család síremléke	Fellner Sándor
Karsai család síremléke	Fellner Sándor
Keppich Emil síremléke	Fellner Sándor	1907 u.
Spitzer Gerzson síremléke	Quittner Zsigmond
Dezső család síremléke	Quittner Zsigmond
Tafler József síremléke	Kauser József
Temesváry-család síremléke	Hajós Alfréd
Vázsonyi Vilmos síremléke	Maróti Géza	1926 k.
Madarassy–Beck-család síremléke	Kőrössy Albert Kálmán
Davidssohn Mór síremléke	Vidor Emil	1900
Moscovitz-síremlék	Donáth Gyula vagy Reiszner Ignác	1890
Kiss József és felesége síremléke	Gárdos Aladár	1921 k.
Goldberger Simon síremléke	Fleischl Róbert	1895
Hirsch–Weltner-síremlék	Schmahl Henrik	1907

Egyes források pontosabb megnevezés nélkül utalnak arra, hogy Feszty Árpád, Weber Antal, Sebestyén Artúr, Bukovics Gyula, illetve a Révész és Kollár vállalat is tervezett síremlékeket. Ugyanakkor számos síremlék alkotója nem ismert.

Galéria

• 
  A bejárati épület kívülről nézve
  (Lajta Béla műve)
• 
  A bejárat kapuja
• 
  A beomlott tetejű ravatalozó épület
  (Lajta Béla műve)
• 
  Feltört falsír
• 
  Mozaikos díszítés
• 
  Bacher Vilmos sírja
• 
  A Temesváry család sírja
• 
  A Deutsch család mauzóleuma
• 
  Bródy József sírja
  (Lajta Béla műve)
• 
  Weiss Manfréd sírja
• 
  Különböző kisebb sírok
• 
  Rozsdás kapu
• 
  Neogótikus jellegű sír (Rosenfeld-család)
• 
  Növényzettel benőtt sír (Varga Emil)
• 
  A Csányi család jó állapotú sírja
• 
  Wechselmann Ignác mauzóleuma
• 
  Az Ehrenfeld család hatágú csillaggal díszített mauzóleuma
• 
  Romos mauzóleumbelső
• 
  Szabadkőműves jelkép

Források

• Lukácsi Attila: Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők. mult-kor.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
• Esemény – Séta a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
• A Salgótarjáni úti zsidó temető épületei és a Lajta Béla által tervezett síremlékek. lajtaarchiv.hu. [2022. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
• Izraelita temető. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
• Ideiglenesen zárták be a páratlan sírkertet. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
• Vizler Imre fényképgyűjteménye. fszek.hu. (Hozzáférés: 2022. február 25.)

További információk

• Tóth Vilmos: A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2014, ISBN 9789630888325
• Fullér Andrea: Egyiptizáló síremlékek a budapesti zsidó temetőkben a 19–20. század fordulóján
• (szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, ISBN 963-214-895-9
• Az örökkévalóság háza. Ismeretterjesztő magazin a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőről, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2017
• Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018

Videófelvétel

• Ismeretlen temető Budapest közepén (youtube.com)
• Torma Tamás építész bemutatja a temetőt