Markup Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Markup Béla
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1912)
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1912)
Született 1873. augusztus 23.[1]
Diósgyőr
Elhunyt 1945. július 3. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Sírhely Farkasréti temető (11/1-1-277)
A Wikimédia Commons tartalmaz Markup Béla témájú médiaállományokat.

Markup Béla (Diósgyőr, 1873. augusztus 23.Budapest, 1945. július 3.) magyar szobrász, keramikus.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten tanult az Országos Magyar Mintarajziskolában Strobl Alajosnál. Első nagy sikerét az Országház lépcsőjén elhelyezett két kőoroszlánjával aratta. Állatszobrai később is ismertté tették. Sok mellszobrot alkotott. Számos köztéri műve látható Budapesten, Miskolcon, Szegeden stb. A Steindl-céh tagja volt, Alpár Ignác építésszel többször dolgozott.

Emlékezete[szerkesztés]

A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírkövét saját maga faragta.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Milánó, 1906
  • London, 1908
  • Állami díj, Bécs, 1910
  • 1911-ben harmadik díjat nyert Szentpétervárott a II. Sándor cár lovas emlékművére hirdetett pályázaton (Tardos Krenner Viktor festőművésszel).
  • Halmos-díj (1921)
  • Pállik Béla-díj (1926)
  • Két ezüstérem, Párizs, 1937
  • A Képzőművészeti Társulat nagydíja,
  • Ezüstérem, Párizs, 1940

Főbb alkotásai[szerkesztés]

Köztéri szobrai[szerkesztés]

Állatszobrai[szerkesztés]

  • Hattyúk és delfinek a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokában
  • Angóramacska
  • Szarvastehén borjával (MMgM)
  • Bőgő szarvasbika (Gödöllő, kastély)
  • Medvetáncoltató oláh (?, fotó A művészet 1905. évf.)

Mellszobrai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Budapest, 1967. (halálának csak az évét közli, 1952-ként)
  • Magyar életrajzi lexikon

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Az új parlament oroszlánjai (Új Idők, 1901)
  • Weiner Mihályné, Műv. tört. Ért. (1965. 1. sz.)

További információk[szerkesztés]