Kéler Béla
| Kéler Béla | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1820. február 13.[1][2][3][4][5] Bártfa[6] |
| Elhunyt | 1882. november 20. (62 évesen)[1][2][3] Wiesbaden[7] |
| Iskolái | Ján Francisci-Rimavský Gymnasium |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kéler Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kéler Béla (Adalbert Paul von Kéler) (Bártfa, 1820. február 13. – Wiesbaden, 1882. november 21.) magyar zeneszerző, karmester, zenetanár, hegedűművész.
Élete[szerkesztés]
1845-ben több szerzeményével Bécsbe ment, hogy ott magát kiművelje és egyszersmind a hegedűjátszásban is tökéletesítse. Az udvari operaház hegedűse lett. Csakhamar Berlinbe szerződtették a Sommer-féle zenekar karmesterének (1854), mely állásában mint magánhegedűs, s több sikeres tánczene szerzője hírnevet szerzett. 1863-ban Wiesbadenban állt a katonai zenekar élére, végül 1867-ben az ottani fürdő zenekarának karmesterévé nevezték ki, s ebben az állásban 1873-ig dolgozott. Tevékenységének termékeny, hangsúlyos része erre az időszakra esik, életművének javát itt alkotta, mint zeneszerző és dirigens. Magyar művészként Németországban a magyar zene terjesztésében is jelentős szerepe volt, részint eredeti, részint pedig magyar művek zenekari átírásával.
Művei[szerkesztés]
Zeneszerző[szerkesztés]
- Magyar vígjáték-nyitány
- Katonaélet / Soldier Life
- Bártfai Emlék Csárdás op. 31
- Magyar takarodó
- Ladies Polka Op.29[8]
- Kárpátok (1854) - Kéler Béla legfontosabb és egyben legterjedelmesebb műve tenor, férfikar, szimfonikus zenekar és szavaló számára. Bár a csaknem egy órás kompozíció címe a Kárpátok, a szerzőt kizárólag a Magas-Tátra környezete ihlette, amely szülőhelye közelében található. Tételei sorrendben: Nyitány és 5 zenei festmény (Lomnici csúcs, Poprádi halastó, Vashámorok, Vadászat, Ótátrafüreden). E műve, a Kárpátok idilli zenei képe a programzene újkori vonulatának első művei közé tartozik, amelyet a táj természeti szépségei és a környezetének mindennapjai ihlettek.[9]
Szövegíró[szerkesztés]
- Messze, messze Rodostóba
- Csendül a nóta
Emlékezete[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b nem ismert naptár szerint; valószínűleg Gergely-naptár
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Kéler Béla - Anoomi - Online Music Playlists. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
- ↑ A Petrucci Zenei Könyvtárban megjelent mű digitális átiratát nyilvános forrásokból a Slovak Arts Council támogatta.Die Karpathen (Kéler, Béla) - IMSLP. imslp.org. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Kéler, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- The New International Encyclopædia/Kéler-Béla - Wikisource angolul
- Egy méltatlanul feledett bártfai zeneszerző visszatér Archiválva 2015. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kéler Béla uj hangszerzeménye. - Vasárnapi Ujság 1854
- Kéler Béla - koncert Wiesbadenben - Einladung
- Béla Kéler (Adalbert Paul von Keler) - All Music Guide
- Kéler Béla szülőháza - műemlékem.hu
