Moiret Ödön
| Moiret Ödön | |
| Született | 1883. március 2. Budapest |
| Elhunyt | 1966. december 12. (83 évesen) Bécs |
| Művészneve | Edmund Moiret |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | szobrász, építész grafikus, éremművész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Moiret Ödön témájú médiaállományokat. | |
Moiret Ödön, németesen Edmund Moiret[1] (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) magyar szobrászművész, építész, éremművész, grafikus, művésztanár, a gödöllői művésztelep tagja.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1902-ig a bécsi akadémián tanult szobrászatot, majd 1905-ig Brüsszelben az akadémián folytatta tanulmányait. 1906-ban megjelent az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) kiállításán. Ebben az évben Bécsben tanult, de részt vett a gödöllői művésztelep életében is és ott volt a KÉVE művészcsoport alapítói között. Erdélyben és Olaszországban járt tanulmányúton. Bécsben Edmund von Hellmer mesteriskolájában tanult. 1910-ben visszatért Budapestre Bécsből és Ráth-díjat kapott az 1909 – 1910-es képzőművészeti társulati kiállításon bemutatott műveiért. 1911-ben megkapta a Ferenc József koronázási díjat. Ugyanebben az évben a Budapesti Műegyetem szobrász tanszakának vezetője lett és Mihály Rezsővel együtt nagy anyaggal vett részt a KÉVE művészegyesület III. kiállításán. 1914-ben részt vett a Céhbeliek I., majd 1916-ban a II. kiállításán. Ugyan Bécsbe költözött 1920-ban, de 1923-ban Budapesten több helyütt, így pl. az Ernst Múzeumban és a Nemzeti Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1926-ban egy tervével szerepelt a bécsi városrendezési kiállításon.
Műveiből
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

- 1909 k.: Mária Magdolna, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1910: Kőbaglyok (a Lajta Béla által tervezett Budapest, VIII. Vas u. 9 – 11. sz. alatti iskolaépületen)[2]
- 1911 előtt: Női képmás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1912: Szent György lovag, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1912: Virágos Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1912: Léda, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1913: Erzsébet királyné budapesti emlékműve terve (Menyhért Miklóssal)[3]
- 1916: első világháborús hősi emlékmű terve[4]
- 1938: Első világháborús emlékmű, Kötegyán (felavatva 1941-ben)[5]
- Az élet misztériuma[6]
- Eszmélés Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Schickedanz Albert síremléke a Kerepesi temetőben
- Semmelweis Ignác emléktáblája
- Körösfői-Kriesch Aladár síremléke, Gödöllő (Farkasrét - a második világháborúban megsemmisült)
- a Magyar Nemzeti Bank[7] budapesti székháza néhány szimbolikus reliefje[8]
- a Hitelbank erkélyszobrai.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "digital.belvedere.at". 2014. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 11.
- ↑ "kép". 2016. március 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 11.
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/12/e12p225.jpg
- ↑ https://adt.arcanum.com/en/view/PecsiNaplo_1916_12/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=186&layout=s
- ↑ "kép". 2016. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 11.
- ↑ kép
- ↑ eredetileg az egykori Osztrák-Magyar Bank
- ↑ "kép". 2019. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Artportal Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Gödöllői művésztelep kronológiája
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- digital.belvedere.at
- Éremkedvelők Egyesülete