Jungfer Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jungfer Gyula
Született 1841. január 9.
Pest
Elhunyt 1908. november 21. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása díszműkovács
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jungfer Gyula témájú médiaállományokat.

Jungfer Gyula (Pest, 1841. január 9.Budapest, 1908. november 21.) műlakatos,[1] díszműkovács, vasárugyáros.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Felmenői is – német származású – vasművesek voltak. A pesti lakatoscéh 1786-ban vette fel tagjai sorába nagyapját, Jungfrau (Jungfer) Andrást.

Jungfer Gyula 1866-ban, 25 éves korában kapta meg az iparjogot. 1872-től működött lakatosműhelye, egy segéddel, a Józsefvárosban. 1877-ben már 150 munkást foglalkoztatott és Budapest egyik legjelentősebb műlakatos üzemévé vált.

Tevékenységének fő profilja az építészeti vasmunkák (korlátok, kandeláberek és sok más) voltak. Szerte a kor nagy budapesti építkezésein, a királyi palotában, az Országházban, az Operaházban, a Gresham-palotában csakúgy, mint az egyszerűbb magánházakon megtalálhatók üzemének termékei.

Az 1885-ös Országos Kiállításon saját pavilonjával nagy sikert aratott. Ezen szerepelt először a Fessler Leó mintája nyomán rézből domborított, „középkori műkovácsot” ábrázoló szobor, ami a cég emblémájává vált. Ötlete valószínűleg 1882-ből származott, amikor a hazalátogató Munkácsy Mihály tiszteletére jelmezbált rendeztek, és itt Jungfer Gyula hasonló öltözetben jelent meg, amit fotó is megörökített. Jungfer üzeme ugyanis a művészi vasmunkák mellett más fémekkel is foglalkozott, a lipótvárosi Szent István-plébániatemplom bronz ajtóvereteit, a Steindl Imre tervezte réz örökmécsest, vagy az Országház alumíniumbronz kandelábereit is ők készítették. Az 1873-as gazdasági válság után lakossági igények kielégítésére egyszerűbb, olcsóbb termékeket is gyártott.

Nagy hatást gyakorolt a szakma magyarországi fejlődésére. Üzemében fiatal szakemberek generációi tanultak. Évtizedekig ő volt a lakatos ipartestület elnöke. Nevéhez fűződik a kerámia és a kovácsoltvas együttes alkalmazása lámpákon, asztalkákon. Ő teremtette meg a növényvilág motívumait felhasználó naturalista kovácsoltvas stílusát. Támogatta a Vas- és Fémipari Mintalapok sorozatának megjelenését.

Elismerései[szerkesztés]

Számos hazai és külföldi kiállításon nyert díjat. 1900-ban Ferenc József is felkereste műhelyét, hogy megtekintse a párizsi világkiállításra készült monumentális vaskaput.

Sok száz munkája van az Iparművészeti Múzeumban van.

Források[szerkesztés]

  • Jungfer Gyula a Magyar Életrajzi Lexikonban
  • Róth Miksa, Thék Endre, Jungfer Gyula. A magyar műipar állócsillagai a XIX-XX. század fordulóján. Kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, 2014 szeptember 19. – október 8. Dr. Pandur Ildikó cikke a kiállítás tájékoztató anyagában

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar életrajzi lexikon

További információk[szerkesztés]