Jungfer Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jungfer Gyula
Született 1841. január 9.
Pest
Elhunyt1908. november 21. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása díszműkovács
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jungfer Gyula témájú médiaállományokat.

Jungfer Gyula (Pest, 1841. január 9.Budapest, 1908. november 21.) műlakatos,[1] díszműkovács, vasárugyáros.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Felmenői is – német származású – vasművesek voltak. A pesti lakatoscéh 1786-ban vette fel tagjai sorába nagyapját, Jungfrau (Jungfer) Andrást.

Jungfer Gyula 1866-ban, 25 éves korában kapta meg az iparjogot. 1872-től működött lakatosműhelye, egy segéddel, a Józsefvárosban. 1877-ben már 150 munkást foglalkoztatott és Budapest egyik legjelentősebb műlakatos üzemévé vált.

Tevékenységének fő profilja az építészeti vasmunkák (korlátok, kandeláberek és sok más) voltak. Szerte a kor nagy budapesti építkezésein, a királyi palotában, az Országházban, az Operaházban, a Gresham-palotában csakúgy, mint az egyszerűbb magánházakon megtalálhatók üzemének termékei.

Az 1885-ös Országos Kiállításon saját pavilonjával nagy sikert aratott. Ezen szerepelt először a Fessler Leó mintája nyomán rézből domborított, „középkori műkovácsot” ábrázoló szobor, ami a cég emblémájává vált. Ötlete valószínűleg 1882-ből származott, amikor a hazalátogató Munkácsy Mihály tiszteletére jelmezbált rendeztek, és itt Jungfer Gyula hasonló öltözetben jelent meg, amit fotó is megörökített. Jungfer üzeme ugyanis a művészi vasmunkák mellett más fémekkel is foglalkozott, a lipótvárosi Szent István-plébániatemplom bronz ajtóvereteit, a Steindl Imre tervezte réz örökmécsest, vagy az Országház alumíniumbronz kandelábereit is ők készítették. Az 1873-as gazdasági válság után lakossági igények kielégítésére egyszerűbb, olcsóbb termékeket is gyártott.

Nagy hatást gyakorolt a szakma magyarországi fejlődésére. Üzemében fiatal szakemberek generációi tanultak. Évtizedekig ő volt a lakatos ipartestület elnöke. Nevéhez fűződik a kerámia és a kovácsoltvas együttes alkalmazása lámpákon, asztalkákon. Ő teremtette meg a növényvilág motívumait felhasználó naturalista kovácsoltvas stílusát. Támogatta a Vas- és Fémipari Mintalapok sorozatának megjelenését.

Elismerései[szerkesztés]

Számos hazai és külföldi kiállításon nyert díjat. 1900-ban Ferenc József is felkereste műhelyét, hogy megtekintse a párizsi világkiállításra készült monumentális vaskaput.

Sok száz munkája van az Iparművészeti Múzeumban van.

Források[szerkesztés]

  • Jungfer Gyula a Magyar Életrajzi Lexikonban
  • Róth Miksa, Thék Endre, Jungfer Gyula. A magyar műipar állócsillagai a XIX-XX. század fordulóján. Kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, 2014 szeptember 19. – október 8. Dr. Pandur Ildikó cikke a kiállítás tájékoztató anyagában

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar életrajzi lexikon

További információk[szerkesztés]