Móricz Zsigmond Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″

Móricz Zsigmond Színház
Nyíregyháza 2008, Móricz Zsigmond Színház - panoramio.jpg
Általános adatok
Korábbi nevei nyíregy­házi városi színház
Névadó Móricz Zsigmond (1960)
Alapítva 1981 (önálló társulat)
1894 (épület)
Fenntartó Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat[1]
?–2012 Szabolcs-Szatmár Bereg Megyével közösen
Játszóhelyek
  • Nagyszínpad
  • Krúdy Kamara
  • Művész Stúdió[2]
Személyzet
Főigazgató Kirják Róbert
Gazdasági vezető Darainé Peti Judit
Művészeti főtitkár Molnár Andrea
Rendezők Göttinger Pál (főrendező)
Elérhetőség
Postacím 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.
Telefonszám +36 42 311 333
Honlap http://www.moriczszinhaz.hu
E-mail level@moriczszinhaz.hu

A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza 1980 óta állandó társulattal rendelkező színháza. Épülete 1894-ben épült a helyi színházszerető közönség kezdeményezésére.

Története[szerkesztés]

Nyíregyházán kezdetben a 19. század jellegzetes épülettípusában, nyári színkörökben tartottak előadásokat. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy előbb-utóbb állandó magyar színházat létesít. Nyíregyháza első „állandó színháza” 1873-ban épült: a Hárs vendéglőhöz tartozott és egy egyszerű, szellős nyári deszka-aréna volt, amiben két évtizeden át játszottak, mindaddig, míg az új színház fölépült. A várost 1880 októberétől sorolták a színikerületi rendszerbe. A Színházépítő részvénytársaság 1893. április 9-én alakult meg a városháza nagytermében, a város támogatásával és a Nyíregyházi Takarékpénztár fedezetével.

Az Alpár Ignác tervezte színházépület 1894. február 6-án nyílt meg. A kezdeményező Somogyi Gyula, a város első közjegyzője volt, aki az ékszerész Kubassy Gusztávval közösen birtokolt telkét ajánlotta fel az épület helyéül. A telek a korabeli leírás szerint „a vasúti út és a szent-mihályi utcza között elterülő szénatér nyugati oldalán a Pacsirta vendéglő és a csendőrlaktanyául szolgáló épület kőzött áll”.[3] A színházépítő részvénytársaság anyagi helyzete hamar válságossá vált, ám három évig kellett várni, míg kiírták árverésre a tulajdonjogot, melyet a város vett át 25 000 forintért.

Az épület 1898. október 2-ától lett városi színház, Komjáthy János igazgatásában, aki ezáltal 3 évre ingyen kapta meg a színházat. Ettől kezdve már több éves szakaszokban váltották egymást az igazgatók, majd az első világháború idején és azt követően jó darabig megszűnt a folytonosság. Ebben az időben Patek Béla, Kiss Árpád – akit az 1912-ben újjáalakult színkerület is kinevezett – és Heltai Hugó társulatai szerepeltek nagy népszerűséggel. 1925–1930 között Gulyás Menyhért és Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza látogatta a színházat. 1939-ig csak néhány napos vendégjátékok, köztük a Vígszínház és a pesti Városi Színház egy-egy produkciója tűntek ki. 1939-től a második világháború befejezéséig a cseretársulati rendszer keretében vitéz Tolnay Andor, Szalay Károly, végül pedig Földessy Géza együtteseit láthatta a közönség. Ezután a debreceni színikerülethez sorolva 1946-ig Beleznay István kapta meg a nyíregyházi színház igazgatását.[4] 1946-tól a belügyminisztérium döntésére 8 hónapig moziként üzemelt és csupán 4-ben színházként.[5] Az államosítást követően előbb az 1949–1950-es évadtól még a debreceni társulat folytatta a játszást, majd 1952-től az Állami Faluszínház nyújtott rendszeres színházi élményt.

1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték. Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy hónapot tartott.

Móricz Zsigmond Színház[szerkesztés]

Bár 1958-ban még Krúdy Gyuláról akarták elnevezni, de a felújításokat nem sikerült befejezni születésének 80. évfordulójára,[6] így végül a színház az 1960-as újranyitása óta Móricz Zsigmond nevét viseli.

Erkel Ferenc Bánk bánjával, 1960. március 25-én gördült fel a függöny a felújított színházban. Ezután két évtizeden át az Állami Déryné Színház művészei és más városok színházai – elsősorban a debreceni – tartották az előadásokat, amik közel fele prózai színház volt, de a komolyzene is hangsúlyt kapott.

Az önálló társulat[szerkesztés]

A Móricz Zsigmond Színház mai magyar színház. Mai: nem rosszul értelmezett «modernségben», szándékolt érdekesség hajszolásában, hanem a mindenkori jelen problémáinak átgondolt keresésében és fölvetésében, forma- és ritmusvilágának követésében és ábrázolásában. Magyar: természetes jellegében, gondolat- és érzelemközlésének közérthető formájában és abban a biztos tudatban, hogy a jó hazafit éppen hazaszeretete emeli a más nemzetek fiainak hazaszeretetét is megértő... gondolkodók ... soraiba. Színház: abban az értelemben, hogy munkájuk során tagjai sohasem felejtik, hogy a színház nemcsak épület, nemcsak együttes, hanem az a műfaj, mely az ember ábrázolásához kötött. Az emberhez, melynek jó vagy rossz jelleme, tragikus vagy komikus sorsának és törekvéseinek ábrázolása nélkül a legszebb előadás is csak üres spektákulum.

A Móricz Zsigmond Színház Alapító levele, 1981 augusztusa[7]

1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György[8] volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is.[9] 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett – Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.[10][11]

1984–1990 között, Léner Péter igazgató–főrendező igazgatása idejét eredeti hangvételű, kísérletező színházi előadások jellemezték. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Mensáros László, Gaál Erzsébet vagy Ivo Krobot(wd).[12] Wisinger István színház- és politikatörténeti eseményként említi, amikor 1988 októberében Léner Péter – saját rendezésében[13] – műsorra tűzte Éljen a színház új címmel Páskándi Géza Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték bohózatát.[14] 1988-ban és 1989-ben a Móricz Zsigmond Színház KISZ Szervezetének lapja is megjelent Kulissza címmel.[15]

1990-ben Csikos Sándor lett a színház igazgatója, aki 1984 óta volt tagja; művészeti vezetője Schlanger András volt. Az intézmény rendszerváltás utáni megváltozott küldetésének megfogalmazása volt a legfontosabb a számára. „A színház teljes arcával a valóság felé fordulhat”, fogalmazott Csikos Sándor megválasztása után. 1993-ban, majd 1996-ban is Verebes István nyerte el az igazgatói pályázatot (műszaki és gazdasági kérdésekben társigazgatója Tóth János volt). Sikeres és merész előadások is jellemezték igazgatását, számos fesztiválra jutott el a társulat és új gondolkodást hozott a színház életébe.[16] 1999-ben már nem pályázott újra. Ekkor Tasnádi Csaba került a színház élére[17] 2015 júliusáig, amikor a megyeszékhely önkormányzati közgyűlésén már nem választották újra.[18]

2000–2001-ben újabb rekonstrukcióra került sor. Az ennek zárásaként tartott nyitóünnepségről Tasnádi Csaba igazgató és Szabó Tamás művészeti tanácsadó úgy gondolta az egész városnak ünnepelnie kell, így utcazenészekkel, bábosokkal, gólyalábasokkal népesítették be a belvárost. A kedvező visszhang miatt a város vezetése a folytatás mellett döntött: 2002-re megszületett a VIDOR Fesztivál (a VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje[19]).[20]

2010. május 1-vel a színház nonprofit gazdasági társasággá alakult, a Móricz Zsigmond Színház Nonprofit Kft. cégvezetője Kirják Róbert lett,[21] aki már a 2002-ben megtartott első VIDOR Fesztivál óta a színháznál, majd a színház vezetésében dolgozott.[22] 2012-vel a fenntartói jogkör a törvényi rendelkezések megváltozásával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatától a megyeszékhelyéhez került.[1]

2015. július elsejétől bár öt évre Schlanger András kapott megbízást, 2016 februárjában Nyíregyháza polgármestere az ügyvezetői feladatokkal Kirják Róbertet bízta meg előbb átmeneti időszakra,[23] művészeti tanácsadója Sediánszky Nóra lett,[24] majd 2017-től sikeresen pályázott, így ekkortól 2022. február 10-éig vezetheti a színházat,[25] Göttinger Pál főrendezővel kiegészítve a társulatot.[26]

A Móricz Zsigmond Színház színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 2017. augusztus 25-én mint színház: 385, mint társulat: 400 (nyíregyházi előadás a színház helye szerint: 412, a társulat helye szerint: 415).[27] Ugyanitt előadásfotók is megtekinthetők, társulatként: 101, színházként: 95.[28]

Az épület[szerkesztés]

Az egyszintes, három nyílástengely tagolt középrizalitos és hét nyílásosztással tagolt főhomlokzatú épületet Alpár Ignác ingyenesen e célra bocsátott tervei alapján két helyi építési vállalkozó, Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály kezdte el építeni a Somogyi Gyula nyíregyházi királyi közjegyző vezényletével alapított színházépítő részvénytársaság és a közakarat égisze alatt.

Az épület egész belső berendezése fából készült. A földszinten 150 ülőhellyel, továbbá tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal. Bár eredetileg összesen 610 személy befogadására tervezték a nézőteret, kényelmesen csak 450 főre volt alkalmas.[3] 1905-ben a villanyvilágítást is bevezették és a megszüntetett állóhelyek helyére két újabb páholyt építettek. Nagyobb felújítást 1923-ban végeztek először az épületben.

Az egykori Széna piacon álló kőépület 1955-től teljesen felújították. Csak a színpadi nyílás körüli négy fal maradt meg a régiekből, míg az épület minden irányban kitágult. A munkálatokat 1960-ban fejezték be.

Az 1980–1981-es felújításkor üzemházat is hozzáépítettek Siklós Mária tervei alapján. Már a színház működése közben új próba- és kamaratermet, díszlet- és kelléktárakat, műhelyeket, öltözőket és irodákat alakítottak ki a színház melletti új szárnyban.[29] A stúdiószínpad 1984-ben nyílt meg és 1986-ban kapta a Krúdy Színpad nevet.

2000–2001-ben a megyei önkormányzat megrendelésére újabb rekonstrukcióra került sor. A 5352 m2 alapterületen 343 férőhely került kialakításra a hang-, fény-, és színháztechnikai berendezések felújítása mellett, illetve a transzformátorház helyén pedig parkoló létesült.[30]

A színháztér lineárisan konfrontált, axiális típusba sorolható. A földszinti nézőtér sorai ívesek, enyhe legyezőformát képeznek, az első emeleten pedig egy erkély található 4 széksorral.

Igazgatói[szerkesztés]

A színház épülete 1896-ban
A Színházépítő részvénytársaság kezelése alatt
A nyíregyházi városi színház idejében
...ha ez a generáció elhanyagolja a magyar szót, a magyar eszmét propagáló színmüvekben való elmélyülést, akkor lemond arról a nemzeti önvédelmi eszközről, amelyet Széchenyi idejében a nemzet áldozatkészségéből naggyá fejlődő magyar játékszínben szerzett. Ha a mai ifjúság csupán a német, az amerikai filmekből szerzi vizuális és auditív uton kapható esztétikai gyönyörködését, akkor eltávolodik a nemzeti eszményektől és egy, a nemzet élete, jövendője tekintetében közömbös mentalitás rabja lesz.
– Sebestyén Mihály színigazgató 1933-ban Nyíregyházán
a színház megmentésére indított nyilvános értekezleten[31]
  • Komjáthy János (1899–1902)
  • Makó Lajos (1902–1905)
  • Zilahy Gyula (1906–1913) - ekkor hol naponta, hol hetente Színházi Újság is megjelent
Az első világháború idején megszűnt a folytonosság.
1939–40. színiévadra Tolnay Andor[35]
1940–41. színiévadra Szalay Károly[36][37]
1941–44. színiévadra Földessy Géza[38][39][40]
  • debreceni színikerület (1946-tól moziként is üzemel)
1945. január – 1947. június Beleznay István
1947. decemberig Kőszegi Géza
1948–1949. Sereghy Andor
1949. Solti Bertalan

Az 1949–1950-es évadtól az államosított debreceni társulat (Horváth Jenő igazgatásával), 1952-től az Állami Faluszínház játszott itt. 1955–1960 között teljesen felújították az épületet.

Móricz Zsigmond Színház

Az állandó társulat megalakulásától:

A 2018–2019-es évad társulata[szerkesztés]

A színházban 2017. január 1-én 103 fő dolgozott.[41]

A színház vezetése:[42]

Társulati tagok (színészek):[44]

A színház által kiadott díjak, elismerések[szerkesztés]

Móricz-díj[45]

A Móricz-gyűrű, illetve a 2015 óta helyébe lépő[46] Móricz-díj a társulat tagjai által minden évad végén megszavazott elismerés, az adott évadban nyújtott kiemelkedő teljesítményekért. 1986 óta a társulat művészei és művészeti dolgozói kaphatják.

Arany ceruza díj[47]

2013 óta kiosztott elismerés

  • 2013. Agyagási Edit, titkárnő
  • 2014. Dankó István, művészeti titkár
  • 2015. Kovács Katalin, súgó
  • 2016. Biriné Elek Éva, dekoratőr[48]
  • 2017. Darainé Peti Judit, gazdasági igazgató[49]
Arany kalapács díj[50]

Minden évad végén, 1993 óta kiosztott elismerés, amelyet a társulat valamelyik műszaki dolgozója kaphat a szezonban nyújtott kiemelkedő munkájáért.

  • 1993. Hauzer József, hangtár vezető
  • 1994. Áts Zoltán, világosítótár vezető
  • 1995. Lipők Antal, férfi szabó
  • 1996. Boldizsár Zsolt, színpadmester
  • 1997. Görey János, festőtár-vezető
  • 1998. Patláné Simon Ágnes, öltöztető
  • 1999. Andrásdi Tibor, kellékes
  • 2000. Szántó Sándor, gondnok
  • 2001. Ágoston Ferencné, hivatalsegéd
  • 2002. Lácz Lászlóné, főpénztáros
  • 2003. Nadzon György, gépkocsivezető
  • 2004. Simonné Nociár Éva, fodrásztár vezető
  • 2005. Iglai Józsefné, jegyiroda vezető
  • 2006. Lakatos Lajos, jelmezfelelős
  • 2007. Joó Bertalanné, férfi szabótár vezető
  • 2008. Szatmári Árpád, kárpitos tárvezető
  • 2009. Engi Gábor, világosító
  • 2010. Roma Mária, női szabótár vezető
  • 2012. Lengyel János, ügyelő
  • 2011. Kováts István, ügyelő
  • 2013. Balogh Zoltán, világosító
  • 2014. Kemény Csabáné, öltöztető
  • 2015. Szatmári Károly, anyagraktáros, gondnok
  • 2016. Pápai László, gépjárművezető[48]
  • 2017. Kaposvári Károly, világosító[49]
Lipót-díj

Az évad végén rendkívüli teljesítményért adományozható.

korábban nincs adat (továbbiakban na.)
Ostar-díj

Verebes István által kitalált, 1996–1997-ben 11 kategóriában, az évadzáró gálaesten kiosztott szakmai díjak.[56][57]

Örökös tagok[szerkesztés]

A Móricz Zsigmond Színház társulatának örökös tagjai abc-sorrendben[58] (a tagság megkapásának éve, ahol tudható):

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1986–1987 – az évad társulata[62]
  • 2003 – a legjobb társulat – a Baranya megyei önkormányzat díja, III. POSzT[63]
  • 2009 – emlékplakett, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökétől[64]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlésének 3/2012. (1.19.) számú határozata Archiválva 2017. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben adat.nyiregyhaza.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  2. Kirják Róbert igazgatói pályázata. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  3. a b Ilyés Gábor helytörténész: Amiről az utcák mesélnek - 120 éve Thália szolgálatában, (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2014.02.07-i számában), nyiregyhaza.hu - 2017. július 19.
  4. Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest) Második rész - Vidéki színházak működése, színigazgatói engedélyek kiadása (208. 644. oldal)
  5. Külföldi-Belföldi Hírek [0045, library.hungaricana.hu - 1946. november 14.
  6. Katona Béla: Az élő Krúdy cikkek és tanulmányok Krúdy Gyula életművéről (Jánosi Zoltán: Szindbád hajóján. - A Krúdy-kutató Katona Béla, 11-12. oldal), mek.oszk.hu - 2003.
  7. Nagy István Attila: MEK-08332. Megrendezett pillanatok (Előszó), mek.oszk.hu - 2001.
  8. Zalán Vince: Magyar filmrendezőportrék (A láthatatlanság képei, Fehér György; 114. old.) (online: books.google.hu) - 2004.
  9. Petőfi Népe, 36. évfolyam, 192. szám, (8. old.) - 1981. augusztus 16.
  10. Margócsy József: Színházunk stúdiószínpada Szabolcs-Szatmári Szemle XX. (1985) szabarchiv.hu - (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  11. a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1983. augusztus 30.-án megtartott ülése szabarchiv.hu - (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  12. Zoltán Imre: Szigorúan bizalmas: dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez. (Online: books.google.hu) Ráció, 2010.
  13. 'Éljen a színház színlap. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  14. Wisinger István: A fel nem robbant csecsemő: Emlékek és képek a XX. századból; Páskándi Géza fejezet, Noran Libro Kiadó, books.google.hu - 2013.
  15. Borsos Attila, Lakatos Éva: A rendszerváltás sajtója 1988-1990, mek.oszk.hu - 2014.
  16. Nagy István Attila: Megrendezett Pillanatok, mek.oszk.hu - 2001. ISBN 963 440 329 8
  17. Sz. Z. A.: Színidirektor-jelöltek Nyíregyházán. merliner.net, 1999. január 8. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. MTI: Tasnádi Csabát Schlanger András váltja a nyíregyházi színház élén, mno.hu - 2015. február 19.
  19. Indul a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, MNO.hu - 2009. augusztus 28.
  20. Marton László Távolodó: Királyság - Salif Keita a Vidor Fesztiválon (koncert), MagyarNarancs 2006/37. magyarnarancs.hu - 2006. szeptember 14.
  21. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jegyzőkönyv a Bizottság 2013. március 20-án megtartott üléséről Archiválva 2017. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben adat.nyiregyhaza.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  22. Színházi arcképek: Bemutatkozik Kirják Róbert, szinigazdasag.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
  23. Váratlanul leváltották Schlanger Andrást, 7ora7.hu - 2016. február 9.
  24. Sediánszky Nóra a Móricz Zsigmond Színház új művészeti tanácsadója, szinhaz.hu - 2016. február 26.
  25. Kiírták a pályázatot a nyíregyházi színház igazgatói posztjára, szinhaz.hu - 2016. június 30.
  26. Göttinger Pál a Móricz Zsigmond Színház új főrendezője, fidelio.hu - 2017. január 3.
  27. Színházi adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
  28. Színházi adattár: Fényképek adatbázisa Archiválva 2017. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  29. Békés Megyei Népújság, 35. évfolyam, 305. szám, (Félidőben a nyíregyházi színház rekonstrukciója , 6. old.) 1980. december 31.
  30. Móricz Zsigmond Színház rekonstrukciója Archiválva 2017. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, keviz.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  31. Szabolcsi Hírlap, 1. évfolyam, 62. szám (Erős hullámot vert Nyíregyházán a színház megmentésére indított akció , 4. olfal), library.hungaricana.hu - 1933. május 16.
  32. Nyírvidék, 46. évfolyam, 15. szám (Színház, 7. old.) library.hungaricana.hu - 1925. január 20.
  33. Sebestyén Mihály igazgatói szerződése (1932), szabarchiv.hu
  34. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 7. évfolyam, 149. szám (Szerdin lesz SebestyiRék bacsuetöatiása, 4. oldal), library.hungaricana.hu - 1939. július 5.
  35. Napi Hírek, 1939. szeptember [0450] library.hungaricana.hu - 1939. szeptember 18.
  36. Eger - napilap, 136. szám (Kiadta a kultuszminiszter az új színigazgatói engedélyeket, 3. old.) - 1940. augusztus 28.
  37. Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 8. évfolyam, 213. szám (Szalay Károly cseretársulata Békéscsabán játszik , 3. oldal) - 1940. szeptember 18.
  38. Napi Hírek, 1941. augusztus [0496] - 1941. augusztus 29.
  39. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 11. évfolyam, 113. szám (Nagy érdeklődéssel várja a nyíregyházi közönség a sziniévad m egkezdéséi , 4. oldal), library.hungaricana.hu - 1943. május 20.
  40. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 12. évfolyam, 119. szám, (Ötven éves a nyíregyházi Színház, 10. oldal), library.hungaricana.hu - 1944. május 27.
  41. Móricz Zsigmond Színház üzleti terv 2017. év Archiválva 2017. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben adat.nyiregyhaza.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  42. Ügyvezetés. moriczszinhaz.hu. [2017. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  43. Megkezdődött a bérletezés időszaka a Móricz Zsigmond Színházban. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  44. Társulati tagok, moriczszinhaz.hu - (hozzáférés: 2018. február 16.)
  45. Móricz-gyűrű. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  46. a b Könnyek között búcsúzott a színházigazgató, szon.hu - 2015. május 29.
  47. Arany ceruza díj. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  48. a b c d Lezárult az évad a Móricz Zsigmond Színházban. moriczszinhaz.hu, 2016. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  49. a b c Évadzáró Társulati Ülés. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 27-i dátummal az 2016/2017-es eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  50. Arany kalapács díj. moriczszinhaz.hu. [2017. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
  51. Honti György. kecskemetikatona.hu. [2017. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.)
  52. Megkérdőjelezhetetlen sikerek a Móricz Zsigmond Színházban, haon.hu - 2008. május 30.
  53. Évadzáró társulati ülést tartott a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, kulturszalon.hu - 2012. június 2.
  54. Évadzáró társulati ülést tartott a Móricz Zsigmond Színház, kulturszalon.hu - 2013. május 24.
  55. a b Vastaps jár az évadért, szon.hu - 2014. május 30.
  56. Berki Antal: Kérem, uraim, a színész is ló! Az érdemes művész jutalomjátéka - Hauptmarm-bemutató Nyíregyházán; Új Kelet, 5. évfolyam, 107. szám, library.hungaricana.hu - 1998. május 8.
  57. Palotai István: Nyíregyházi Hollywood (3. oldal) Új Kelet, 4. évfolyam, 123. szám, library.hungaricana.hu - 1997. május 29.
  58. Örökös tagok. moriczszinhaz.hu. [2017. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  59. Csikos Sándor díszpolgár – városnapi elismerések Debrecenben, diszpolgar.hu - 2016. április 11.
  60. Minden színháznak kell egy Bors néni! Máthé Eta emlékére részlet Gosztola Adél szakdolgozatából, kulturszalon.hu - 2014. június 28.
  61. Életrajzi kalendárium, mensaros.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  62. Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  63. Sikerek, díjak. moriczszinhaz.hu. [2017. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  64. -kt- Emlékplakettet kapott a Színház a Megyei Közgyűléstől!, nyiron.hu - 2009. (hozzáférés: 2017. szeptember 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]