Péli Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péli Tamás
Született
Péli Tamás Károly
1948. augusztus 7.
Budapest
Elhunyt
1994. november 22. (46 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
festő
író
Sírhely Fiumei úti Nemzeti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Péli Tamás témájú médiaállományokat.

Péli Tamás Károly (Budapest, 1948. augusztus 7. – Budapest, 1994. november 22.) roma festőművész, író, politikus, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1948-ban született Budapesten nagy hírű muzsikus családban. Apja ötvösmesterként dolgozott, ékszereket, láncokat, érméket készített. Képzőművészeti tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és a Holland Királyi Képzőművészeti Akadémia murális szakán végezte. (A szakközépiskola után nem vették fel a főiskolára, egy szerencsés véletlennek köszönhette, hogy kikerült Hollandia művészképzőjébe. Egy holland művészházaspár figyelt fel rá és szerzett neki ösztöndíjat.) A festőiskolával eljutott Törökországba is, ahol a régi görög kultúra és az iszlám művészet remekeivel is megismerkedett. 1970 és 1973 között az amszterdami Szent András Kórház kápolnájának Ó- és Újtestamentumi jeleneteinek ábrázoló üvegablak applikációit, valamint a Spar bank van der Stadt festményeit és fa-, illetve fémszobrait készítette. Diplomamunkája, amely az amszterdami kultúrcentrum román kori kápolnájában található, az Amszterdam Város tanácsa által meghirdetett képzőművészeti pályázaton első díjat kapott. Legjelentősebb monumentális munkája a Holland Képzőművészeti Akadémia falát díszítő pannó, mely közel 50 négyzetméter nagyságú. 1976-tól magyarországi kiállításokon is jelen van. 1982-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából készített Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor, Apáczai Csere János tiszteletére egy 12 négyzetméter nagyságú triptichont. 1983. szeptember 24-én került átadásra a Tiszadobi Gyermekváros számára készített Születés-pannó.[1] Ez közel 43 négyzetméter nagyságú alkotás a cigányok magyarországi történetének dokumentatív összefoglalása.

A festészet mellett íróként és közszereplőként is kivette a részét a hazai kulturális és politikai élet alakításából.

Az 1990-es választásokon az MSZP országos listáján indult, de nem szerzett mandátumot. 1992-ben az elhunyt (szintén MSZP-s országos listáról bejutott) Nagy Attila helyére hívták be. Az 1994-es választásokon ismét az MSZP országos listáján indult és ezúttal mandátumot is nyert, parlamenti munkáját azonban már nem sokáig folytathatta; még abban az évben elhunyt.

A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és beválogatták kilenc olajfestményét a Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményéből.

A Cigány festészet című albumba beválogatott képei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kaleidoszkóp (olaj, farost, 80x120 cm, 1990)
  • Ébredés (olaj, farost, 79x60 cm)
  • Mocsári Jézus (olaj, farost, 65x85 cm, 1990)
  • Bikafej (olaj, farost, 40x50 cm, 1990)
  • Kisebbségben (olaj, farost, 80x100 cm , 1989)
  • Évszakok - Nyár (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)
  • Évszakok - Tavasz (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)
  • Évszakok - Ősz (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)
  • Évszakok - Tél (olaj, farosttábla, 40x112 cm, 1984)[2]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Péli Tamás emléktáblája Budapesten

Csoportos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1972 – Modern Galerie, Köln
  • 1980 – Fondation de Károlyi, Vance (FR)
  • 1985Conciergerie, Párizs
  • 199135 éves a Rátkai Klub, Rátkai Klub, Budapest
  • 1991Roma Képzőművészek, Rátkai Klub, Budapest
  • 1994A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Képzőművészeinek I. Országos Kiállítása, Német Művelődési Központ, Baja

Egyéni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Péli Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1.
  • Kovács J.: Péli Tamásról, Új Írás, 1982/2.
  • Murányi G.: Hát kinek a barátja vagy te?, Valóság, 1982/4.
  • Tamási Orosz J.: A láttatás ereje. Péli Tamás tárlata, Új Szemle, 1988
  • Kovács J.: Egzotikus vadállatok voltunk, Kritika, 1990/12.
  • Murányi G.: Idetelepített kalózok vagyunk, Köztársaság, 1992/26.
  • Péli Tamás: Országgyűlési jegyzetek (Péli Tamás 99 rajza), Budapest, 1993
  • Kerékgyártó I.: Mestereim, bátorítóim az indulásban, Közös Út - Kethano Drom, 1995/3.
  • Romane poetongi antologia (szerk.: Choli-Daróczi J., illusztrációk: Péli Tamás, Szentandrássy István, Gyügyi Ödön)
  • Kovács J.: Dokumentumok Péli Tamásról, Lungo Drom, 1996/5., 6., 7-8.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethes Mária: Zenekar : [regény]. Agárd; Alkotó Ház, 2013. 331 p. ill.