Csengerújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengerújfalu
Csengerújfalu címere
Csengerújfalu címere		 Csengerújfalu zászlaja
Csengerújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállás község
Polgármester Zsiga Mihály (független)[1]
Irányítószám 4764
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség704 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csengerújfalu (Magyarország)
Csengerújfalu
Csengerújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 19″, k. h. 22° 37′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 19″, k. h. 22° 37′ 25″
Csengerújfalu (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csengerújfalu
Csengerújfalu
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csengerújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengerújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csengerújfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye délkeleti részén fekszik, a Szatmári-síkságon. A környező települések közül Fehérgyarmat 27, Csengersima 13, Cégénydányád 19, Komlódtótfalu 9, Csenger pedig 6 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Csenger felől vagy Ura központján keresztül, a 4924-es úton.

Története[szerkesztés]

Csengerújfalu régi település, mely mindig Csengerhez tartozott és annak sorsában osztozott.

A 16. század közepéig a Csaholyiaké volt, s az ág kihaltával fiúsítás által a Brebiri Melith család tagjai kapták. A 17–18. században a Bagossy, a Vetéssy, és a Pongrácz családok voltak az urai. A 19. század elején gr. Teleki József, gr. Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok birtoka. A 20. század elején herceg Odescalchi Gyuláné (szül. Degenfeld Schönborn Anna) és gr. Tisza István a legnagyobb birtokosai. 1855-ben nagy árvíz sújtotta, ekkor csak néhány ház maradt épen, majd 1863-ban egy tűzvészben a község fele leégett. Az Ecsedi-láp lecsapolásáig nagy lápi határa volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Király András (független)[3]
  • 1994–1998: Király András (független)[4]
  • 1998–2002: Csáki Sándorné (Fidesz–KDNP)[5]
  • 2002–2006: Csáki Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Csáki Sándorné (független)[7]
  • 2010–2014: Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)[8]
  • 2014–2019: Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2019-től: Zsiga Mihály (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

Az 1800-as évek végén a falut többségében még románok lakták. Trianont követően a település elszigetelődött a korábbi szatmári és avassági román településektől, így megindult a helyi román lakosság gyors ütemű elmagyarosodása, amelyet csak fokozott a községi iskola egynyelvűsítése. Napjainkra már csak a görögkatolikus családok családneve emlékeztet a román eredetre.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
819
814
807
978
735
704
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,9%, református 45,7%, görögkatolikus 33,9%, felekezeten kívüli 2,7% (9,6% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,3% volt római katolikus, 38,1% református, 26,8% görög katolikus, 1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (21,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1794-ben épült.
  • Görögkatolikus temploma 1832-ben készült el.
  • Csengerújfalu szülötte Uray József honvédszázados és Peres Sándor óvodapedagógus.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Csengerújfalu Helységnévtár
  12. ↑ Csengerújfalu Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csengerújfalu&oldid=26571006”