Csengerújfalu
| Csengerújfalu | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Csengeri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zsiga Mihály (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4764 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 668 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 48′, k. h. 22° 38′47.800000°N 22.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 22° 38′47.800000°N 22.633333°E | |||
 Csengerújfalu
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Csengerújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csengerújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Csengerújfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye délkeleti részén fekszik, a Szatmári-síkságon. A környező települések közül Fehérgyarmat 27, Csengersima 13, Cégénydányád 19, Komlódtótfalu 9, Csenger pedig 6 kilométer távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Csenger felől vagy Ura központján keresztül, a 4924-es úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csengerújfalu régi település, mely mindig Csengerhez tartozott és annak sorsában osztozott.
A 16. század közepéig a Csaholyiaké volt, s az ág kihaltával fiúsítás által a Brebiri Melith család tagjai kapták. A 17–18. században a Bagossy, a Vetéssy, és a Pongrácz családok voltak az urai. A 19. század elején gr. Teleki József, gr. Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok birtoka. A 20. század elején herceg Odescalchi Gyuláné (szül. Degenfeld Schönborn Anna) és gróf Tisza István a legnagyobb birtokosai. 1855-ben nagy árvíz sújtotta, ekkor csak néhány ház maradt épen, majd 1863-ban egy tűzvészben a község fele leégett. Az Ecsedi-láp lecsapolásáig nagy lápi határa volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Király András (független)[3]
- 1994–1998: Király András (független)[4]
- 1998–2002: Csáki Sándorné (Fidesz–KDNP)[5]
- 2002–2006: Csáki Sándorné (független)[6]
- 2006–2010: Csáki Sándorné (független)[7]
- 2010–2014: Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)[9]
- 2019–2024: Zsiga Mihály (független)[10]
- 2024– : Zsiga Mihály (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1800-as évek végén a falut többségében még románok lakták. Trianont követően a település elszigetelődött a korábbi szatmári és avassági román településektől, így megindult a helyi román lakosság gyors ütemű elmagyarosodása, amelyet csak fokozott a községi iskola egynyelvűsítése. Napjainkra már csak a görögkatolikus családok családneve emlékeztet a román eredetre.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 819 | 814 | 807 | 978 | 735 | 704 | 693 | 700 | 668 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,9%, református 45,7%, görögkatolikus 33,9%, felekezeten kívüli 2,7% (9,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,3% volt római katolikus, 38,1% református, 26,8% görög katolikus, 1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (21,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma 1794-ben épült.
- Görögkatolikus temploma 1832-ben készült el.
- Csengerújfalu szülötte Uray József honvédszázados és Peres Sándor óvodapedagógus.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "C települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 29.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 9.
- ↑ "Csengerújfalu települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 27.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Csengerújfalu Helységnévtár
- ↑ Csengerújfalu Helységnévtár
