Csengerújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengerújfalu
Csengerújfalu, 4764 Hungary - panoramio (1).jpg
Csengerújfalu címere
Csengerújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Csengeri
Jogállás község
Polgármester Zsiga Mihály (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4764
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 807 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 37,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csengerújfalu (Magyarország)
Csengerújfalu
Csengerújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 19″, k. h. 22° 37′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 19″, k. h. 22° 37′ 25″
Csengerújfalu (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Csengerújfalu
Csengerújfalu
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Csengerújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengerújfalu témájú médiaállományokat.

Csengerújfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település.

Fehérgyarmat 27 km, Csengersima 13 km, Cégénydányád 19 km, Komlódtótfalu 9 km, Csenger 6 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Csengerújfalu régi település, mely mindig Csengerhez tartozott és annak sorsában osztozott.

A 16. század közepéig a Csaholyiaké volt, s az ág kihaltával fiusítás által a Brebiri Melith család tagjai kapták. 17-18. században a Bagossy, a Vetéssy, és a Pongrácz családok voltak az urai. A 19. század elején gr. Teleki József, gr. Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok birtoka. A 20. század elején herceg Odescalchy Gyuláné (szül.Degenfeld Schönborn Anna) és gr. Tisza István a legnagyobb birtokosai. 1855-ben nagy árvíz sújtotta, ekkor csak néhány ház maradt épen, majd 1863-ban egy tűzvészben a község fele leégett. Az Ecsedi-láp lecsapolásáig nagy lápi határa volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

Az 1800-as évek végén a falut többségében még románok lakták. Trianont követően a település elszigetelődött a korábbi szatmári és avassági román településektől, így megindult a helyi román lakosság gyors ütemű elmagyarosodása, amelyet csak fokozott a községi iskola egynyelvűsítése. Napjainkra már csak a görög-katolikus családok családnevei emlékeztetnek a román eredetre.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1794-ben épült.
  • Görög katolikus temploma 1832-ben készült el.
  • Csengerújfalu szülötte Uray József honvédszázados és Peres Sándor óvodapedagógus.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]