Csengerújfalu
| Csengerújfalu | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Csengeri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zsiga Mihály (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4764 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 807 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csengerújfalu
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 48′ 19″, k. h. 22° 37′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 19″, k. h. 22° 37′ 25″ | |||
Csengerújfalu
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| Csengerújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csengerújfalu témájú médiaállományokat.
|
|||
Csengerújfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település.
Fehérgyarmat 27 km, Csengersima 13 km, Cégénydányád 19 km, Komlódtótfalu 9 km, Csenger 6 km távolságra található.
Története[szerkesztés]
Csengerújfalu régi település, mely mindig Csengerhez tartozott és annak sorsában osztozott.
A 16. század közepéig a Csaholyiaké volt, s az ág kihaltával fiusítás által a Brebiri Melith család tagjai kapták. 17-18. században a Bagossy, a Vetéssy, és a Pongrácz családok voltak az urai. A 19. század elején gr. Teleki József, gr. Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok birtoka. A 20. század elején herceg Odescalchy Gyuláné (szül.Degenfeld Schönborn Anna) és gr. Tisza István a legnagyobb birtokosai. 1855-ben nagy árvíz sújtotta, ekkor csak néhány ház maradt épen, majd 1863-ban egy tűzvészben a község fele leégett. Az Ecsedi-láp lecsapolásáig nagy lápi határa volt.
Népcsoportok[szerkesztés]
Az 1800-as évek végén a falut többségében még románok lakták. Trianont követően a település elszigetelődött a korábbi szatmári és avassági román településektől, így megindult a helyi román lakosság gyors ütemű elmagyarosodása, amelyet csak fokozott a községi iskola egynyelvűsítése. Napjainkra már csak a görög-katolikus családok családnevei emlékeztetnek a román eredetre.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1794-ben épült.
- Görög katolikus temploma 1832-ben készült el.
- Csengerújfalu szülötte Uray József honvédszázados és Peres Sándor óvodapedagógus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csengerújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
