Eperjeske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eperjeske
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállás község
Polgármester Pásztor Gábor (független)[1]
Irányítószám 4646
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség1040 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség93,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′, k. h. 22° 13′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 22° 13′
Eperjeske (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Eperjeske
Eperjeske
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Eperjeske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjeske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eperjeske község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye és egyben a Nyírség észak-északkeleti széle közelében helyezkedik el, a Tisza bal partján.

A közvetlen szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Tiszaszentmárton, kelet felől Lónya, délkelet felől Tiszamogyorós, délnyugat felől Mándok, nyugat felől pedig Tiszabezdéd.

A térség fontosabb települései közül Mándok és Tiszaszentmárton 4-4, Záhony és Tuzsér 12-12, Mezőladány pedig 10 kilométer távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Központja közúton csak Mándok vagy Tiszaszentmárton érintésével érhető el, mindkét irányból a 4115-ös úton. Határszélét délkeleten érinti még a 4113-as út is.

A hazai vasútvonalak közül a Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti; Eperjeske alsó megállóhely a település északnyugati külterületei között helyezkedik el. Áthalad még a területén egy, kizárólag teherforgalmat bonyolító vasútvonal is, mely a falu északi határától nem messze állandó híddal szeli át a Tiszát és az ukrajnai Bátyúig (Батьово) vezet.

Története[szerkesztés]

Eperjeske neve az oklevelekben a 15. században, mint Mándok melletti település van említve, Eperjes néven.

1438-ban birtokosa a Losonczy család volt.

1446-ban a település földesuraként az Upory család volt említve.

1480-ban pedig már a Bezdédy család kezében volt a község.

A 19. század első felében több családnak is van itt tulajdona: a Jármy, Kozma, Pilisy, Nemes, gróf Forgách családok a birtokosai.

1841-ben a faluban tűzvész pusztított, ekkor Eperjeske nagy része leégett.

A 20. század elején Jármy Imrének és Jármy Miklósnak volt itt birtoka, melyen a családnak nemes kúriája állt, az ahhoz tartozó kerttel együtt, melyet a szomszédos Pilisy féle kerttel egyesítettek, s a 20. század elején a vármegye legszebb parkjai közt tartották számon. A park védett fái közül említést érdemelnek a fenyőfélék és a tulipánfa (Liliodendron tulipifera).

A falu életére jelentpős hatást gyakorolt az 1964-ben felépített Tiszaszentmárton–szalókai vasúti Tisza-híd, amelyet követően Eperjeske térségét erősen fejlesztették, mint a Záhonyi Átrakó Körzet részét.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Halász Mihály (MDF)[3]
  • 1994–1998: Halász Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Répási László (független)[5]
  • 2002–2006: Répási László (független)[6]
  • 2006–2010: Pásztor Gábor (független)[7]
  • 2010–2014: Pásztor Gábor (független)[8]
  • 2014–2019: Pásztor Gábor (független)[9]
  • 2019-től: Pásztor Gábor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1217
1239
1260
1170
1072
1040
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,3%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,3% ukránnak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8%, református 55,9%, görögkatolikus 2,5%, felekezeten kívüli 4,5% (28% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 18,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,9% volt római katolikus, 57,6% református, 2,6% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 7% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1821-ben épült.
  • Jármy kúria

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
  • Bercsényi család levéltára.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Eperjesle települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. Eperjeske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Eperjeske Helységnévtár
  12. Eperjeske Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]