Tisztaberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tisztaberek
Tisztaberek címere
Tisztaberek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Sztolyka János (független)[1]
Irányítószám 4969
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 683 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 38,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tisztaberek (Magyarország)
Tisztaberek
Tisztaberek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 22° 47′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 22° 47′ 33″
Tisztaberek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tisztaberek
Tisztaberek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisztaberek témájú médiaállományokat.

Tisztaberek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település.

Túrricse 7 km, Rozsály 5 km, Méhtelek 9,5 km, Zajta 11 km, Gacsály 8 km, Császló 12,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1332-ben említik először, ekkor Chyzaberug-nak, 1342-ben Thyzthaberuk, 1470-ben Thyzthaberek, 1486-ban Berek alakban írták.

A 14. század elején már egyházas hely volt.

1352-ben Tibai Mihály fia István vette zálogba rokonainak, Péter és Tamás mesternek birtokát 200 gyráért.

1393-ban Balk és Drágh perlekedtek Tisztaberek miatt a meggyesi bán fiaival.

1424-ben és 1470-ben a Drágfiak osztoznak meg rajta. A Drágfiakon kívül birtokos volt még itt a Gachály család,

1437-ben, s 1470-ben a Csató család is birtokos volt itt.

A 15. században a településnek pálos kolostora is volt, melynek a patrónusai a Drágfi család tagjai voltak.

Tisztaberek 1486-ban már a Szatmári vár-hoz tartozott.

A 18. század elején a Gyulafiaké volt, majd utánuk házasság útján a Tarpay Gergelyé lett, aki II. Rákóczi Ferencet követte a bujdosásba, ekkor a Rhédeyek kapták meg, de mellettük a Kecskés és Vasadi családoknak is volt itt birtokuk.

Az 1900-as évek elején nagyobb birtoka van a településen Szoboszlay Sándornak, Dely Imrének és Fogarassy Zsigmondnak is.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 62,5%-a magyar, 37,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1932-ben épült. Belső terében sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat és négy sorban ülőpadok találhatók. A keleti falhoz simuló, Bakk József kölcsei asztalosmester készítette szószékre két fal közötti lépcsőn lehet feljutni.[4]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A független Sztolyka Jánost választották polgármesternek a szatmári Tisztabereken (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. október 9. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 293. ISBN 9630536838; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 969. helytelen ISBN kód: 9630014609.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]