Petneháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Petneháza
Petneháza címere
Petneháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Gazdag Józsefné ( Tarr Gizella)[1]
Irányítószám 4542
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1732 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség70,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petneháza (Magyarország)
Petneháza
Petneháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 40″, k. h. 22° 04′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 40″, k. h. 22° 04′ 47″
Petneháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Petneháza
Petneháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Petneháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petneháza témájú médiaállományokat.

Petneháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baktalórántházától 7 km-re északra, Kisvárdától 21 km-re délre.

Története[szerkesztés]

Alapítója a 14. század elején élt Terecse fia Péter vagy Petene, a Petneháziak őse. A Petneházy család a 14-15. században a megye életében nem vitt szerepet, de a falut és a birtokot a 15-16. században mindvégig bírta. Az alapító Terecse neve még 1595-ben is élt, mint praedium és erdő. A 18. század elejétől a Petneházyakkal rokon Ibrányi, Bornemissza, Tatay, Chernel és Péchy családok is birtokolták Petneháza egy-egy részét.

Legnagyobb birtokosai azonban mindig a névadó család tagjai maradtak. Egy időben két, sőt három kúriájuk is volt a faluban; a kúriákhoz tartozó szántóföldekkel, rétekkel, jobbágytelkekkel együtt. 1707-ben Petneházy Zsigmond fia, István és három lánya osztozkodott a szerény vagyonon. Annak ellenére, hogy az alapító család utódai még a 19. század elején is éltek, a birtokosok a 18. század végére már teljesen lecserélődtek. 1847-ben, a faluban 703 lakos élt.

Petneháza határába két középkori település, Bagda és Iklód olvadt be. Bagda személynévi eredetű helynév, legkorábban egy idevaló ispánt említenek 1282-ben. 1321-ven az örökös nélkül meghalt Csépány fia birtokán a Jákó és a Balog-Semjén nemzetségek osztoztak. A 14. században kápolnája is volt, amit a Petneházyak szereztek meg.

Az Iklód némileg később a 14. század második felében az e helyről elnevezett család birtoka volt. Neve bizonytalan eredetű. A család 16-17. században még élt. Iklód a 18. század végén is lakott lehetett, mert a Petneházyaknak náluk zálogban lévő kúriájuk volt. 1615-ben egy kápolnahelyet említenek a határában. 1623-ban 2 lakott és 8 lakatlan telke volt. A 18. században azonban már puszta, nagyobbrészt erdővel benőve.

A századfordulón körjegyzőségi székhely volt, 161 házában 1085, többségében görögkatolikus lakossal. Petneháza eredetileg egyutcás, észak végén kiteresedő, majd kettéágazó útifalu. A község kétharmad része 1887-ben egy pusztító tűzvész után elpusztult. Ezután hosszanti irányban nőtt meg. Délkeleti részén szabályos alaprajzú új településrész alakult ki századunkban. A délnyugati sarkán, a házsorba ékelődve egy szárazmalom keringősátorát ábrázolja egy század elején készült térkép.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petneháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.petnehaza.hu/
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]