Tiszakanyár
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Tiszakanyár | |||
![]() | |||
A II. Rákóczi Ferenc közúti Tisza-híd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Háda György | ||
Irányítószám | 4493 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1576 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 102,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 50″, k. h. 21° 57′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 50″, k. h. 21° 57′ 48″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakanyár témájú médiaállományokat. |
Tiszakanyár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Rétközben, Dombrád kisváros mellett, attól északkeletre, a Tisza mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Tiszakanyár nevét a korabeli oklevelek 1381-ben említik először, nevét már az 1300-as évek végén is mai alakjában írták.
1446-ban a falu birtokosa a Bezdédy család volt.
1477-ben a leleszi konvent is részbirtokokat szerez a településen.
A 16. századtól a 20. század elejéig nagyobb birtokosa a leleszi konvent volt.
1876-ban a faluban nagy árvíz volt, mely a falu nagy részét elpusztította, azonban a település hamarosan újra felépült.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Református templom - 1813-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
- Kállay család levéltára
- Zichy-okmánytár
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora