Tiszakanyár
| Tiszakanyár | |||
 | |||
| A II. Rákóczi Ferenc közúti Tisza-híd | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Háda György (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4493 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1467 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 102,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′, k. h. 21° 58′48.250000°N 21.966667°EKoordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 21° 58′48.250000°N 21.966667°E | |||
 Tiszakanyár
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Tiszakanyár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakanyár témájú médiaállományokat. | |||
Tiszakanyár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rétközben, Dombrád kisváros mellett, attól északkeletre, a Tisza mellett, annak bal partján fekvő település.
A szomszéd települések: észak felől Ricse, északkelet felől Szabolcsveresmart, kelet felől Kékcse, dél felől Pátroha, délnyugat felől Dombrád, nyugat-északnyugat felől pedig Cigánd. Közigazgatási területe délkelet felől egy ponton érintkezik Rétközberencs határszélével is.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Központján azonban csak a 3834-es út vezet végig, ezen érhető el Dombrád és Kékcse felől is. A Tisza túlsó partjával a 381-es főút II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídja köti össze.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tiszakanyár nevét a korabeli oklevelek 1381-ben említik először, nevét már az 1300-as évek végén is mai alakjában írták.
1446-ban a falu birtokosa a Bezdédy család volt.
1477-ben a leleszi konvent is részbirtokokat szerez a településen.
A 16. századtól a 20. század elejéig nagyobb birtokosa a leleszi konvent volt.
1876-ban a faluban nagy árvíz volt, mely a falu nagy részét elpusztította, azonban a település hamarosan újra felépült.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Balogh Zoltán (független)[3]
- 1994–1998: Lenyu Mihály (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Kovács Tibor (Fidesz)[5]
- 2002–2006: Dr. Kovács Tibor (Fidesz)[6]
- 2006–2010: Dr. Kovács Tibor László (független)[7]
- 2010–2014: Háda Krisztián Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Háda György (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Háda György (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Háda György (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1599 | 1587 | 1576 | 1456 | 1498 | 1495 | 1493 | 1467 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 23,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% ukránnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,3%, református 55%, görögkatolikus 1,7%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,4% (20,7% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% lengyelnek és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 37,5% református, 1,9% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 2,3% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma, mely 1813-ban épült.
- Honfoglalás Park
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
- Kállay család levéltára
- Zichy-okmánytár
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 28.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 7.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 4.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 4.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 4.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 8.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 11.
- ↑ "Tiszakanyár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 15.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszakanyár Helységnévtár
- ↑ Tiszakanyár Helységnévtár
