Túr
| Túr | |
 | |
| A folyó Túristvándinál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia, Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 94 km |
| Vízhozam | 8,8 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 1261 km² |
| Forrás | Avas-hegység |
 é. sz. 47° 51′ 13″, k. h. 23° 36′ 17″ | |
| Torkolat | Tisza Szatmárcsekénél, továbbá más ágai Tivadarnál és Vásárosnaménynál |
| é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 22° 40′ 34″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Túr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Túr (románul Tur) folyó a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója Romániában és Magyarországon.
Neve[szerkesztés]
Neve a feltevések szerint szláv eredetű, az ősszláv „őstulok” főnévből kialakult („őstulok patakja”) szóból származtatják.
Futása[szerkesztés]
A Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat (Turc és Tálna patakok, stb.) magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot, és Garbolcnál, a magyar-román-ukrán hármashatár közelében lépi át a magyar-román határt. Magyar területre érve a folyó még elég nagy eséssel érkezik, erősen kavicsos hordaléka csak Kishódos és Tisztaberek községeknél változik át homokossá.
A Túr folyó heves folyású, áradásai sebesen követik egymást.
Szabályozása[szerkesztés]
A folyó a szabályozása előtt sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál érte el a Tiszát. Egy ág elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a Tiszába. Itt írta Petőfi Sándor A Tisza című versét.
A szabályozás előtt áradások idején hatalmas területek kerültek víz alá. Települések csak a magasabban fekvő területeken alakultak ki, csak a magasabban fekvő részek voltak alkalmasak mezőgazdasági művelésre is. A legelők azonban állattartásra kiválóak voltak.
A szabályozás óta az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a „Kisbukónál” (Sonkádi osztómű) egy zsilipen át folyik a víz. A „Kisbukó” és a korábbi tiszai torkolat közötti 15 km-es mesterséges meder belvízfőcsatorna (Túr-csatorna).
Kölcse előtt két ágra szakad, az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 km-t kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát.
A Túr medrének hossza az eredettől a Tiszába való beömlésig 146,5 km volt.
Mellékfolyók[szerkesztés]
Jelentősebb mellékfolyói Romániában a heves folyású Turc, mely Túrterebesnél ömlik a Túrba, és Tálna-patak, az utóbbi az Avas-hegységben ered, valamint a Fejér, Renulics, Tartolcz, Lechincsora és Reu patakok. Magyarország területén a Szatmári-síkságon a jobb parton a Palád-csatorna, a bal parton pedig a Sár-Éger-csatorna.
Természeti jelentősége[szerkesztés]
A szabályozás után a levágott folyókanyarokból holtágak alakultak ki, de ezek nagy része napjainkra kiszáradt, mivel nem jutott elegendő vízmennyiséghez. A még vízzel borított holtágak a csatornákkal szövevényes vízi világot alkotnak, gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek. Az Alsó-Öreg-Túr és az Öreg-Túr több nagy kanyarja a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része.
Galéria[szerkesztés]
-
A Túr Sonkádnál („Kisbukógát”) -
Az Öreg-Túr Panyola határában -
-
Egysávos híd a Túr felett a magyar-román-ukrán hármashatár közelében
Források[szerkesztés]
- A Szamos és a Túr holtágai
- Élednek a holtágak: [1]
További információk[szerkesztés]
- Schick Jenő: A Tisza-szamosközi társulat legújabb munkái (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1932. (Hozzáférés: 2020. október 7.) == Vízügyi Közlemények. - 14. évf. 1. sz. (1932. jan.-jún.). - 97-114. p.
.svg){kind=small}