Polgármester-választások Fehérgyarmaton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Fehérgyarmat
városában
(Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Nemes István
1994-1998 MSZP
1998-2002
2002-2006 MSZP-MSZDP
2006-2010 Tilki Attila Fidesz
2010-2014 Fidesz-KDNP
2014-2019 Péter Csaba
2019- Fidesz-KDNP

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Fehérgyarmaton.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2014 óta Péter Csaba a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város első embere.

A választásokon a jelöltek száma jellemzően kettő volt, a hivatalban lévő vezető pedig általában megmérettette magát. A jelöltek többnyire országos pártok támogatásával szálltak versenybe a polgármesteri székért. A választási részvétel 45% és 55% körül mozgott.

Háttér[szerkesztés]

Fehérgyarmat (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén

A nyolcezer fős település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szatmári részén található. A XX. század folyamán végig a szűkebb környék igazgatási központja volt.[1] 2013 óta a Fehérgyarmati járás székhelye.

A település 1978 óta városi címet visel.

Alapadatok[szerkesztés]

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 2 50%
1998 3 50%
2002 2 56%
2006 2 53%
2010 2 45%
2014 2 50%
2019 2 52%

A település lakóinak a száma nyolc-kilenc ezer körül mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban. A város lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 13 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 8 fős lett.

A polgármesteri tisztségért általában két jelölt szállt versenybe és többnyire a hivatalban lévő városvezető is megmérettette magát a választásokon

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok fele szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 51%, a legalacsonyabb 2010-ben volt a választói kedv (45%), a legmagasabb pedig 2002-ben (56%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[2]

Választások[szerkesztés]

1990
Jelölt Szavazat
dr. Nemes István
(nincs adat)
további jelöltekről nincs elérhető adat[4]
1994 Részvétel: 50%
Jelölt Szavazat
dr. Nemes István
MSZP
2 776 83,5%
Balogh Zsigmond
MDF-KDNP-FKGP
548 16,5%
1998 Részvétel: 50%
Jelölt Szavazat
dr. Nemes István
2 253 64,9%
Szalai László
MDF-Fidesz-MKDSZ
1 005 28,9%
Gacsályi Ferenc
FKGP
214 6,2%
2002 Részvétel: 56%
Jelölt Szavazat
dr. Nemes István
MSZP-MSZDP
2 265 58,0%
Tilki Attila
Fidesz-MDF
1 641 42,0%
2006 Részvétel: 53%
Jelölt Szavazat
Tilki Attila
Fidesz
2 276 63,7%
Balku János
MSZP
1 298 36,3%
2010 Részvétel: 45%
Jelölt Szavazat
Tilki Attila
Fidesz-KDNP
2 251 78,2%
Fejes Attila
MSZP
627 21,8%
2014 Részvétel: 50%
Jelölt Szavazat
dr. Péter Csaba
1 769 53,6%
Szalai László
Fidesz-KDNP
1 531 46,4%
2019 Részvétel: 52%
Jelölt Szavazat
dr. Péter Csaba
Fidesz-KDNP
2 159 63,0%
Farkas János
1 266 37,0%

Polgármesterek[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Nemes István Tilki Attila Péter Csaba
MSZP MSZP-
MSZDP
Fidesz Fidesz-
KDNP
Fidesz-
KDNP

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A század nagyobb részében a Fehérgyarmati járás székhelye, közvetlenül a rendszerváltás előtti években a Fehérgyarmati városkörnyék központja. 1994 és 2014 a Fehérgyarmati kistérség, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Fehérgyarmati járás székhelye.
  2. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  3. a b Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  4. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok, így csak a választás győztese ismert.
  5. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]