Képes Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Képes Géza
Képes Géza.jpg
Született 1909. február 1.
Mátészalka
Elhunyt 1989. augusztus 19. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, műfordító, tanár
Kitüntetései Baumgarten-díj (1943, 1949)
József Attila-díj (1950, 1952, 1956, 1974)
Déry Tibor-díj (1984)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Képes Géza témájú médiaállományokat.

Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1.Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Gimnáziumban járta ki. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar-német-angol tanári diplomát szerzett. 1933-1940 között Sárospatakon tanított, majd az Angol Intézetben nevelőtanárként dolgozott. 1942-ben járt első ízben Finnországban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A II. világháború alatt (1939-1945) rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben az Eötvös József Collegiumban oktatott. 1945-1954 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként dolgozott. Hozzá köthető a Falu- és a Gyermekrádió megalapítása és megindítása. 1947-től a Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője volt. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót. 1957-ben elbocsátották a Magvető Könyvkiadótól. Az 1950-es évek végétől az MTA Irodalomtörténeti, majd Irodalomtudományi Intézetének kutatója volt. 1955-ben szerkesztésében indult útjára Helikon : Világirodalmi Figyelő című irodalomelméleti folyóirat. Az Észt irodalom kistükre című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg 1969-ben.

Linna, Képes és Kaasalainen a Hortobágyon 1963-ban

Költészete[szerkesztés]

Első versét gimnazista korában közölte Karácsony Sándor ifjúsági lapjában, az Erőben. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Költészetére jellemző a műgond. Verseiben hatalmas művelődéstörténeti tudás halmozódott fel, de megszületésükben az indulat, a spontaneitás nagy szerepet kapott. Munkásságában kiemelkedő szerepet játszanak műfordításai. A nyugati nyelvek mellett az összes finnugor nyelvekből fordított, továbbá az újgörög, az orosz, bolgár, arab japán nyelvekből is.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 13; műfordítóként: 12.[1]

Szerzőként[szerkesztés]

  • János Vitéz (1958)
  • Sok téma keres egy szerzőt (1961)
  • Mese a halászlányról (1962, 1976, 1983, 1997)
  • Reggeltől Reggelig (1962)
  • Így írunk mi! (1962)
  • "A humor: a teljes igazság" Mikes Lilla előadóestje (1963)
  • Sport és költészet (1968)
  • Boldog akar lenni az ember... I.-II. rész (1977)
  • Közhelybenjárás (1978)

Műfordítóként[szerkesztés]

  • O'Neill: Anna Christie (1947)
  • Kínai költők estje (1958)
  • Puskin: Puskin (Örök barátaink sorozat) (1959)
  • A menetelők dala (Mai nyugat-európai írók) (1959)
  • Új szimfónia (1962)
  • Shaw: Genf, 1938. (1962)
  • Ortutay-Kazimir: Kalevala (1969, 1979, 1992)
  • Kerényi-Miczkiewicz-Slowacki-Krasinski: Lengyel fantázia (1974)
  • Domonkos Péter: Kell lenni valahol egy őshazának (1984)

Művei[szerkesztés]

A költő mellszobra szülővárosában, Mátészalkán a róla elnevezett általános iskola előtt
  • Márványba véslek (versek, 1933)
  • Gorgó mereng. Versek; Dante, Bp., 1943
  • Északi csillagok. Finn rokonaink költészete (1943)
  • Vajúdó világ (válogatott és új versek, 1954)
  • Napkelte Mongóliában (verses útinapló, 1955)
  • Só és bors (epigrammák, 1956)
  • Állatok bálja (verses képeskönyv, 1958)
  • Juliska a nagymamához utazik (verses képeskönyv, 1959)
  • A mindenség énekei (versek, 1961)
  • Zrínyi Miklós verselése (1961)
  • Ének meredek parton (versek, 1966)
  • Kő és festék. Görögország, 1966 szeptember-október; Magvető, Bp., 1967
  • Cseréphalom (versek, 1969)
  • Víztükör. Válogatott versek 1928-1970 (válogatott versek, 1970)
  • Csigaház (vers, 1973)
  • Az idő körvonalai. Tanulmányok az ősi és modern költészetről; Magvető, Bp., 1976
  • Tükörírás (vers, 1976)
  • Önarckép hegy formájában (versek és műfordítások, 1978)
  • 225 gramm epe; Magvető, Bp., 1980
  • Vadszamárba bújt életem (versek, 1980)
  • Fényhalász (versek, 1981)
  • A nagy árnyék (versek, 1984)
  • Új évszázad elé; Magvető, Bp., 1987
  • Örök szomjúság. Képes Géza szerelmes versei; Helikon, Bp., 1988
  • A pataki diák (versek, 1989)
  • Költő válaszúton. Válogatott esszék; Képes, Bp., 2008
  • Az utolsó kaland. Válogatott versek; utószó Rónay László; Képes, Bp., 2008

Műfordításai[szerkesztés]

  • Napnyugati madarak. Képes Géza műfordításai; előszó Cs. Szabó László; Cserépfalvi, Bp., 1938
  • Kodolányi János–Képes Géza: Északi csillagok. Finn rokonaink költészete; Stádium, Bp., 1943 (Nemzeti könyvtár)
  • Északi vártán. Észt rokonaink irodalma; szerk., bev. Képes Géza; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
  • A sziget énekel. Angol költők (1947)
  • Szeretlek; összeáll. Képes Géza; Studio, Bp., 1947
  • A szabadság magvetői. Puskin-tól Szimonov-ig. Versfordítások; Révai, Bp., 1949
  • Hriszto Botev válogatott írásai. Összes verse és válogatott politikai cikkei; ford., összeáll. Képes Géza; Révai, Bp., 1950
  • Válogatott műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • G. B. Shaw: Genf 1938 (dráma, 1955)
  • Ének Igor hadáról. Orosz hősköltemény a XII. századból; ford., bev. Képes Géza; Új Magyar, Bp., 1956
  • Finn versek és dalok (1959)
  • Salvatore Quasimodo: Hazatérések (versek, 1960)
  • Háfiz: Versek (versek, 1960)
  • Szádi: Rózsáskert (válogatott művek, Bodrogligeti Andrással, 1961)
  • Kenyér vagy golyó. Hrisztó Botev összes versei; ford. Képes Géza, Nagy László, utószó Juhász Péter; Európa, Bp., 1970
  • Először magyarul. Hat évezred költészetéből (1971)
  • Napfény és éjfél. Finnugor rokonaink népköltészete (válogatta, fordította, 1972)
  • Fordított világ (versek, 1973)
  • A. Bosquet: Álomgyár (versek, 1977)
  • Erich Arendt: Empedoklész-kikötő; ford. Hajnal Gábor, Képes Géza, Tandori Dezső, vál. Tandori Dezső, utószó Képes Géza; Európa, Bp., 1977
  • G. Masson: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Kinszki Judittal, 1978)
  • Eino Leino: Himnusz a tűzhöz. Válogatott versek (válogatott versek, 1978)
  • J. Rousselot: Kecses viperák (versek, 1978)
  • I. Ritsos: Lebegő bizonyosság. Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
  • Kőbe vésett eposzok az Orkon és Tola folyók mentén. A magyar őstörténet nyomai; ótörökből ford., bev. Képes Géza; Helikon, Bp., 1982
  • Salvatore Quasimodo: Nyitott ív (versek, 1982)
  • Aranykert; vál., szerk., versford., bev. Képes Géza; Kozmosz Könyvek, Bp., 1982 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • V. Kaukonen: A Kalevala születése (Bereczki Gáborral, 1983)
  • G. Ritsos: Kis szvit piros dúrban (versek, 1984)
  • G. Ritsos: Papírszeletek (versek, 1985
  • Út az erdei kúthoz. Finn népdalok és balladák; ford. Képes Géza; Helikon, Bp., 1986
  • Örök szomjúság. Képes Géza szerelmes versei; Helikon, Bp., 1988
  • Megyek élő testvéremhez. Finnugor költők antológiája (1993)
  • Jaan Kaplinski: Meztelen juharfák. Versek; vál., utószó Jávorszky Béla, ford. Bella István, Jávorszky Béla, Képes Géza; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1999 (Magyar napló könyvek)
  • Napkelet és Napnyugat. Válogatott műfordítások; utószó Lator László; Képes, Bp., 2008

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2011. november 7-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Rónay László: Képes Géza; Akadémiai, Bp., 1983 (Kortársaink)
  • Tamási Orosz János: Képes Géza költészete és kora; Képes, Bp., 2008

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Képes Géza témában.