Képes Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Képes Géza
Képes Géza.jpg
Született 1909. február 1.
Mátészalka
Elhunyt 1989. augusztus 19. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, műfordító, tanár
Díjak Baumgarten-díj (1943, 1949)
József Attila-díj (1950, 1952, 1956, 1974)
Déry Tibor-díj (1984)

Képes Géza weboldala
Képes Géza PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Képes Géza témájú médiaállományokat.

Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1.Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Gimnáziumban járta ki. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar-német-angol tanári diplomát szerzett. 1933-1940 között Sárospatakon tanított, majd az Angol Intézetben nevelőtanárként dolgozott. 1942-ben járt első ízben Finnországban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A II. világháború alatt (1939-1945) rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben az Eötvös József Collegiumban oktatott. 1945-1954 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként dolgozott. Hozzá köthető a Falu- és a Gyermekrádió megalapítása és megindítása. 1947-től a Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője volt. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót. 1957-ben elbocsátották a Magvető Könyvkiadótól. Az 1950-es évek végétől az MTA Irodalomtörténeti, majd Irodalomtudományi Intézetének kutatója volt. 1955-ben szerkesztésében indult útjára Helikon : Világirodalmi Figyelő című irodalomelméleti folyóirat. Az Észt irodalom kistükre című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg 1969-ben.

Linna, Képes és Kaasalainen Finnországban 1963-ban

Költészete[szerkesztés]

Első versét gimnazista korában közölte Karácsony Sándor ifjúsági lapjában, az Erőben. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Költészetére jellemző a műgond. Verseiben hatalmas művelődéstörténeti tudás halmozódott fel, de megszületésükben az indulat, a spontaneitás nagy szerepet kapott. Munkásságában kiemelkedő szerepet játszanak műfordításai. A nyugati nyelvek mellett az összes finnugor nyelvekből fordított, továbbá az újgörög, az orosz, bolgár, arab japán nyelvekből is.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 13; műfordítóként: 12.[1]

Szerzőként[szerkesztés]

  • János Vitéz (1958)
  • Sok téma keres egy szerzőt (1961)
  • Mese a halászlányról (1962, 1976, 1983, 1997)
  • Reggeltől Reggelig (1962)
  • Így írunk mi! (1962)
  • "A humor: a teljes igazság" Mikes Lilla előadóestje (1963)
  • Sport és költészet (1968)
  • Boldog akar lenni az ember... I.-II. rész (1977)
  • Közhelybenjárás (1978)

Műfordítóként[szerkesztés]

  • O'Neill: Anna Christie (1947)
  • Kínai költők estje (1958)
  • Puskin: Puskin (Örök barátaink sorozat) (1959)
  • A menetelők dala (Mai nyugat-európai írók) (1959)
  • Új szimfónia (1962)
  • Shaw: Genf, 1938. (1962)
  • Ortutay-Kazimir: Kalevala (1969, 1979, 1992)
  • Kerényi-Miczkiewicz-Slowacki-Krasinski: Lengyel fantázia (1974)
  • Domonkos Péter: Kell lenni valahol egy őshazának (1984)

Művei[szerkesztés]

A költő mellszobra szülővárosában, Mátészalkán a róla elnevezett általános iskola előtt
  • Márványba véslek (versek, 1933)
  • Gorgó mereng (versek, 1942)(a fülszöveg szerint: első gyűjteményes kötete!)
  • Északi csillagok. Finn rokonaink költészete (1943)
  • Vajúdó világ (válogatott és új versek, 1954)
  • Napkelte Mongóliában (verses útinapló, 1955)
  • Só és bors (epigrammák, 1956)
  • Állatok bálja (verses képeskönyv, 1958)
  • Juliska a nagymamához utazik (verses képeskönyv, 1959)
  • A mindenség énekei (versek, 1961)
  • Zrínyi Miklós verselése (1961)
  • Ének meredek parton (versek, 1966)
  • Kő és festék (versek, 1967)
  • Cseréphalom (versek, 1969)
  • Víztükör. Válogatott versek 1928-1970 (válogatott versek, 1970)
  • Csigaház (vers, 1973)
  • Az idő körvonalai (tanulmányok, 1976)
  • Tükörírás (vers, 1976)
  • Önarckép hegy formájában (versek és műfordítások, 1978)
  • 223 gramm epe (epigrammák, 1980)
  • Vadszamárba bújt életem (versek, 1980)
  • Fényhalász (versek, 1981)
  • Aranykert (elbeszélés, 1982)
  • A nagy árnyék (versek, 1984)
  • Új évszázad felé (versek, 1987)
  • Örök szomjúság. Képes Géza szerelmes versei; Helikon, Bp., 1988
  • A pataki diák (versek, 1989)
  • Költő válaszúton. Válogatott esszék; Képes, Bp., 2008
  • Az utolsó kaland. Válogatott versek; utószó Rónay László; Képes, Bp., 2008

Műfordításai[szerkesztés]

  • Napnyugati madarak (versek, 1937)
  • A sziget énekel. Angol költők (1947)
  • A szabadság magvetői (versek, 1949)
  • Hriszto Botev válogatott írásai (1950)
  • Válogatott műfordítások (1951)
  • G. B. Shaw: Genf 1938 (dráma, 1955)
  • Ének Igor hadáról (hősköltemény, 1956)
  • Finn versek és dalok (1959)
  • Salvatore Quasimodo: Hazatérések (versek, 1960)
  • Háfiz: Versek (versek, 1960)
  • Szádi: Rózsáskert (válogatott művek, Bodrogligeti Andrással, 1961)
  • Hriszto Botev: Kenyér vagy golyó (versek, Nagy Lászlóval, 1970)
  • Először magyarul. Hat évezred költészetéből (1971)
  • Napfény és éjfél. Finnugor rokonaink népköltészete (válogatta, fordította, 1972)
  • Fordított világ (versek, 1973)
  • A. Bosquet: Álomgyár (versek, 1977)
  • Erich Arendt: Empedoklész-kikötő (versek, 1977)
  • G. Masson: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Kinszki Judittal, 1978)
  • Eino Leino: Himnusz a tűzhöz. Válogatott versek (válogatott versek, 1978)
  • J. Rousselot: Kecses viperák (versek, 1978)
  • I. Ritsos: Lebegő bizonyosság. Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
  • Salvatore Quasimodo: Nyitott ív (versek, 1982)
  • V. Kaukonen: A Kalevala születése (Bereczki Gáborral, 1983)
  • G. Ritsos: Kis szvit piros dúrban (versek, 1984)
  • G. Ritsos: Papírszeletek (versek, 1985
  • Megyek élő testvéremhez. Finnugor költők antológiája (1993)
  • Rónay László: Képes Géza; Akadémiai, Bp., 1983 (Kortársaink)
  • Napkelet és Napnyugat. Válogatott műfordítások; utószó Lator László; Képes, Bp., 2008

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2011. november 7-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9638157917
  • Tamási Orosz János: Képes Géza költészete és kora; Képes, Bp., 2008

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Képes Géza témában.