Cs. Szabó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cs. Szabó László
Született 1905. november 11.
Budapest
Elhunyt 1984. szeptember 28. (78 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, esszéíró, kritikus
Díjak Baumgarten-díj (1936)
Kossuth-díj (posztumusz, 1990)

Cs. Szabó László (Budapest, 1905. november 11.Budapest, 1984. szeptember 28.) magyar író, esszéíró, kritikus. Nevében a Cs. rövidítés csekefalvi Szabó-t jelent, barátai Csé-nek szólították.

Életpályája[szerkesztés]

Kolozsváron nőtt fel. 1918-ban Budapestre költözött, részt vett Ady Endre temetésén (1919). Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten. 1925-1926 között Párizsban tanult a Sorbonne-on. 1931-ben gazdaságtörténeti doktorátust szerzett. 1932-1935 között a Magyar-Olasz Bank és a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének titkára volt.

1935-1944 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője volt. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti tanszékét vezette. 1948-ban emigrált. Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt. 1951-1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Sárospatakon temették el.

Munkássága[szerkesztés]

Fontos szerepe volt a nyugati magyar irodalom összefogásában. A Nyugat esszéíró nemzedékének tagjaként indult. Részt vett az antifasiszta szellemi ellenállásban. Fő érdeklődési területe az olasz reneszánsz, William Shakespeare munkássága, az angol klasszikus festészet és a magyar irodalom öröksége és kortárs eredményei. Nagyon sok elbeszélésében használja az egyes szám első személyt, másokban történeti köntösbe rejti személyes jellegű mondanivalóját, mely majdnem mindig a körül a kérdés körül forog, miért, milyen indítékok alapján választja valaki a hazájától való eltávolodást, mely ugyanakkor nem jelenti annak nyelvétől és hagyományaitól való elszakadást is. Kulcsfontosságú műve ebben a vonatkozásban A kegyenc.[1]

Jeles lapokban publikált, köztük a Magyarok és az Új Látóhatár címűekben. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[2]

Művei[szerkesztés]

A kígyó c. könyv fülszövegében néhány műve mellett más évszám szerepel.

  • Franklin Delano Roosevelt (1935) [1]
  • Hét nap Párizsban (útikönyv, 1936)
  • Apai örökség (elbeszélés, 1936) Ott:(Bp., 1937)
  • Egy gondolat bánt engemet (elbeszélés, 1936)
  • Kárpát kebelében (útirajz, 1936, 1994)
  • Doveri átkelés (1937)
  • Levelek a száműzetésből (tanulmány, 1937)
  • Fegyveres Európa (útinapló, 1939)
  • Magyar néző (Napló az európai válságról, 1939)
  • Erdélyben (1940)
  • A kígyó (elbeszélés, 1941, 1986)
  • Erdély öröksége (Bp., 1941)- válogatás kötet az erdélyi magyar emlékiratirodalomból, a tíz kötet mindegyikének előszavait Cs. Szabó illetve Makkai László írta
  • Három költő (antológia, 1942, 1990) - Byron, Shelley és Keats antológiája
  • Haza és nagyvilág (tanulmány, 1942) Ott: (Bp., 1943)
  • Szerelem (elbeszélés, 1944)
  • Két part (karcolatok, 1946)
  • Magyar versek Aranytól napjainkig (antológia, 1953)
  • Irgalom (elbeszélés, 1955)
  • Téli utazás. Útleírás, Salzburg-Bécs-Párizs (1955-1956) Ott: Félszáz ének és egy játék (München, 1959)
  • Félszáz ének és egy játék (versek, 1959)
  • Az utolsó éjszaka (hangjáték, 1959)
  • Halfejű pásztorbot (hajónapló, 1960) [2]
  • Ország és irodalom (tanulmány, 1963)
  • Három festő (különlenyomat az Új Látóhatár 1965. január-februári számából) [3]
  • A nyomozás (útirajzok, elbeszélések, 1966)
  • Véres drágakő (tanulmány, 1967)
  • Hunok nyugaton (esszék, 1968,[3] 1994) [4]
  • Római muzsika (naplók, esszék, 1970, 1988) [5]
  • Száz arany esztendő. 1760-1860. Az angol romantikus és praeraffaelita festészet (négy rádió-előadás, 1972)
  • Egy nép s a költészete (különlenyomat az Új Látóhatár 1972 4/5.-ik számából) [6]
  • Petőfiék (tanulmány, 1973) [7] Ott: Pokoltornác (London, 1974)
  • "A természet én vagyok" (tanulmány, 1974)
  • Pokoltornác (prózaversek, 1974)
  • A gyanútlanok (hangjátékok és elbeszélések, 1976)
  • Két tükör közt (beszélgetések, 1977) Ott: (Bern, 1977)
  • Vérző fantomok (elbeszélés, 1979)
  • Hűlő árnyékban (önéletrajzi írások, 1982)
  • Alkalom (esszék, 1982)
  • Közel s távol (összegyűjtött elbeszélések, 1983)
  • Őrzők (esszék, 1985)
  • Görögökről (esszék, 1986) [8]
  • Shakespeare (esszék, 1987)
  • A tág haza (versek, 1995)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Ch. Seignobos: A francia nemzet őszinte története (1935)
  • Alfred de Musset: Szeszély (drámák, 1945)
  • Aldous Huxley: A Mona Lisa mosoly (elbeszélés, 1946)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9638157917

További információk[szerkesztés]