Új Látóhatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Új Látóhatár (1950. november - 1989) a magyar emigránsok irodalmi és politikai folyóirata volt. Székhelyei: Zürich (1950); Párizs (1951); München (1952. május - 1989).

Címváltozások[szerkesztés]

  • Látóhatár 1950-1958 júliusig,
  • Egész Látóhatár (1952. júliusi és szeptemberi számok)
  • Új Látóhatár 1958 júliustól megszűntéig, 1989-ig.

Látóhatár[szerkesztés]

Szerkesztői, munkatársai[szerkesztés]

Első felelős szerkesztője Borsody István (1950-51), 1952-től Vámos Imre. Főmunkatárs Borbándi Gyula. 1954. márciusig szerkesztő bizottsági tag Cs. Szabó László és Szabó Zoltán.

A szerkesztőbizottság 1957. végén újjáalakult, tagjai:

A szerkesztést Bikich Gábor, Borbándi Gyula, Horváth Béla végezte, 1956-tól csatlakozott a szerkesztőséghez Molnár József, Vámos Imre.

A szerzői gárda tagjai[szerkesztés]

1958-ban a szerkesztőség felbomlott. Horváth Béla és Vámos Imre 1962-ben hazatértek Magyarországra, s itthon szerkesztették tovább 1972-ig.

Új Látóhatár[szerkesztés]

1958 júliusban indult a lap Új Látóhatár címen a Látóhatár évfolyamszámozásának folytatásával, felelős kiadó Molnár József, felelős szerkesztő Borbándi Gyula volt.

Főmunkatársai, szerkesztői 1989-ig[szerkesztés]

Munkatársak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]