Kovács Imre (politikus)

Kovács Imre
Kovács Imre emléktáblája egykori lakhelyén, a Nyáry Pál utca 4. szám alatt
Született	1913. március 10. Alcsút
Elhunyt	1980. október 27. (67 évesen) New York
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közíró, politikus
Tisztség	magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Imre témájú médiaállományokat.

Kovács Imre (Alcsút, 1913. március 10. – New York, 1980. október 27.) magyar politikus, a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, népi író, később parasztpárti politikus, aki a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele előtt emigrált.

Ellenezte a Parasztpárt Erdei Ferenc vezette szárnyának közeledését a kommunistákhoz, ki is lépett a pártból. Külföldre menekülésekor arra számított, hogy négy-öt év múlva normalizálódik a magyar belpolitikai helyzet és visszatérhet, de erre nem került sor.

Családja

Apja, Kovács Imre gyomai kálvinista szabad parasztok leszármazottja, gazdasági szakiskolát végzett, ifjú korában József főherceg ezredírnoka volt, majd a főhercegi uradalom kulcsár-elöljárója, fiatalon elhunyt. Anyja, Kék Karolina Mária bognármester lánya volt az uradalomban. Miután 1922-ben megözvegyült, műtősnő lett. Testvérei közül az 1914-ben született Endre vámkezelő, a két évvel fiatalabb László könyvelő lett.

Kovács Imre háromszor házasodott, első feleségétől, Földes Ilonától 1952-ben vált el, 1953-ban az Egyesült Államokban Rita Deborah Labenow egyetemi hallgatót vette el, de 1963-ban elváltak. Egy közös gyermekük volt, Andrea, aki fotóművész lett. Harmadik házasságát a Georgia állambeli Campbell család lányával, Edna Campbellel (Mitsy) kötötte, aki ma is egykori közös New York-i lakásukban él Edna C. Kovacs néven.

Élete

Tanulmányai

Pusztai iskolában kezdte az elemi iskolát. Amikor édesapja meghalt, anyai nagyanyja vette magához, de tizenegy éves korától a Protestáns Országos Árvaházban élt Budapesten, a Szegényház téren. Először a Rottenbiller utcai reáliskolába járt, de nem szerette. 1927-től a Toldy Ferenc Főreáliskolába iratkozott át különbözeti vizsga után. Jól tanult.

1929-ben a Pro Christo Diákszövetség Hársfa utcai internátusába költözött (itt főleg protestáns középosztálybeli diákok laktak). Másokkal együtt öregcserkész csapatot alapított és falukutató táborba utaztak Kemsére. Anyagot gyűjtöttek az ormánsági egyke jelenségről, a kutatás összegzése volt az Elsüllyedt falu a Dunántúlon című szociográfia.

Vidéki indíttatása, a paraszti gazdálkodás iránti érdeklődés vezette, amikor 1933-ban beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem közgazdasági karára. Az egyetemen ifjúsági egyesületi vitákat szervezett, ahol a kisbirtokon folytatott termelés jövedelmezőségét igyekezett bebizonyítani.

Diplomát nem szerezhetett, mert Néma forradalom címmel szociográfiát írt az egészségtelen magyar földbirtokszerkezetről és a paraszti elégedetlenségről. A könyv harmadik kiadását elkobozták, őt magát "nemzetgyalázás és izgatás" vádjával bíróság elé állították és 1937. október 15-én három hónapi börtönbüntetésre ítélték. Ekkor lépett az újságírói pályára.

Politikai és irodalmi pályája

A második világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalombann, a Magyar Front Intéző Bizottságának parasztpárti képviselőjeként.

Emigrációban

Kovács Imre 1947. február 25-én a kisgazdapárti Kovács Béla letartóztatásának napján lemondott a Nemzeti Parasztpárt elnökhelyettesi posztjáról és kilépett a pártból. Augusztusban egy ellenzéki párt listájáról még bekerült a nemzetgyűlésbe, de miután Nagy Ferenc nyári lemondatása után rendszeressé váltak a nem a kommunistákhoz húzó politikusok elleni retorziók, a letartóztatást megelőzendő Svájcba emigrált.

Sok híve követte, mint Borbándi Gyula, a parasztpárti nagy-budapesti intézőbizottság tagja, Borsos Sándor, Mikita István és Pap István képviselők, Gál Mihály Pest vidéki titkár, Molnár József nagy-budapesti főtitkára és Sz. Szabó Pál volt népjóléti államtitkár.

A parasztpártiak és Nagy Ferenc körének próbálkozása egységes magyar emigráns parasztszervezet létrehozására a Kovács és Nagy Ferenc koncepciója közti különbség miatt kudarcot vallott. [1]

Önállóan megjelent művei

• A néma forradalom (Bp.1937.) Cserépfalvi, 262 oldal; (Bp. 1947) Misztótfalusi. 151. oldal; (Bp. 1989.) Cserépfalvi-Gondolat-Tevan. 141 oldal
• A kivándorlás. (Bp. 1938.) Cserépfalvi. 199 oldal Szolgálat és írás könyvei.
• Kolontó. Regény. (Bp. 1939.) Cserépfalvi. 256 oldal
• Szovjetoroszország agrárpolitikája. (Bp. 1940.) Cserépfalvi. 118 oldal
• A parasztéletforma csődje. (Bp. 1940.) Bolyai Akadémia. 213 oldal
• Magyar feudalizmus – magyar parasztság. (Bp. 1943.) Cserépfalvi. 142 oldal; Magyar feudalizmus magyar parasztság (Bp. 1945.) Cserépfalvi az első Szabad Magyar Könyvnapra. 147 oldal
• Elsüllyedt ország. (Bp. 1945.) Cserépfalvi. 254 oldal
• Agrárpolitikai feladatok. (Bp. 1947.) Misztótfalusi. 64 oldal + 2 t.
• Im Schatten der Sowjets. (Übertrage: Georg Wanderer. III. Peter d’ Aldor.) (Zürich 1948) Thomas Verlag. 298 oldal
• D’une occupation á l’autre. (La Tragedia Hongroise) (Im Schatten der Sowjets) Trad. Par René Jouan. (Paris. 1949.) Calman-Lévy. 297 oldal
• The Hungarian People’s Republic. (New York. 1950.) National Comitee for a Free Europe. Research and Information Center Hungarian Unit. 19 oldal
• Short Biographical Studies of the Chairman, Deputy-Chairman and Secretary of the Hungarian People’s Republic. (New York. 1951.) National Comitee for a Free Europe. Research and Information Center Hungarian Section. 14 oldal
• The Ninety and Nine. (Novel.) Trans: by C. Aylmar. (New York. 1955.) Frank-Wagnalis. 343 oldal
• Le Novantanove. (The ninety and nine.) Romanzo. (Trad.: di Franca Zambonini. (Roma. 1956.) Edizione Paoline. 416 oldal
• Facts about Hungary. Compoled and edited by Imre Kovács. (New York. 1958.) Hungarian Comitee. 280 oldal
• Facts about Hungary. Edited by Imre Kovács. Revised edition. (New York. 1959.) Hungarian Comitee. 315 oldal
• Hungarian Populism – Rond to Revolution. (New York. 1960.) Assoc. Of Hungarian Students in North America. 7 oldal
• An Inquiry into Agrarian Problems of Latin-America. (New York. 1962.) International Center for Social Research. 64 oldal
• Una encuesta sobre los problemas agrarios de America Latina. (New York. 1963.) Centro Internacional de Investigaciones Sociales. 61 oldal
• Facts about Hungary. The Fight for Freedom. Edited by Imre Kovács. (New York. 1966. The Hungarian Comitee. 382 oldal
• Magyarország megszállása. (Toronto, 1979.) Vörösváry. 399 oldal; (Bp. 1990.) Katalizátor. 360 oldal
• A Márciusi Front. Tanúk – Korukról. Magyar öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör. New Brunswick. New Jersey. 1980.) 96 oldal
• Népiség, radikalizmus, demokrácia. Publicisztikai írások. Válogatta: Valuch Tibor. (Bp. 1992.) Gondolat–Nyilvánosság klub–Századvég. Ars scribendi sorozat. 373 oldal
• Válogatott tanulmányok. 1935-1947. Válogatta: Szabó A. Ferenc. (Bp. 2003.) Magyar Napló kiadó. 436 oldal
• Virtuális Magyarország. Politikai írások 1948-1980. Válogatta: Szabó A. Ferenc. (Bp. 2005.) Magyar Napló kiadó. 279 oldal
• Egy Homo Politicus itthon, Európában és Amerikában. Kovács Imre élete és munkássága. Válogatta: Molnár M. Eszter. (Bp. 2010.) Hét krajcár kiadó. 500 oldal
• Kovács Imre válogatott írásai. Válogatta: Szabó A. Ferenc. (Bp. 2011.) Magyar Napló kiadó. A magyar irodalom zsebkönyvtára sorozat. 296 oldal
• Haas György: Kovács Imre – Harc a nemzeti függetlenségért (Bp. 2012) Püski kiadó.
• Egy hétpróbás falukutató. Válogatta: Molnár M. Eszter. (Bp. 2013) PC Magister Alapítvány.
• Kovács Imre centenáriuma. Szerkesztette: Sipos Levente. (Bp. 2013) Napvilág Kiadó.
• Hosszú, forró nyár Amerikában. Kovács Imre írásaiból szerkesztette: Kovács András. (Bp. 2014) PC Magister Alapítvány.
• Szeredi Pál: Megcselekedte, amit megkövetelt a haza. (Bp. 2013) Barangoló kiadó.

Tanulmányok

• A demokrácia útja Magyarországon (Tanulmány a Válasz folyóiratban, 1946. november)

További információk

• A Kovács Imre Társaság honlapja
• Kovács Imre életrajzi összefoglaló
• A Parasztpárt egyik nagygyűlésén, 1947 augusztusában (fénykép, középen)
• Életrajza az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben