Borbándi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borbándi Gyula
Születési név Brutofszky
Született 1919. szeptember 24.
Budapest
Elhunyt 2014. július 23. (94 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, történész, szerkesztő
Díjak Széchenyi-díj (1999)

Borbándi Gyula (Budapest, 1919. szeptember 24.Budapest, 2014. július 23.) Széchenyi-díjas magyar író, történész, szerkesztő. Az Országos Széchényi Szövetség kulturális alelnöke. "Apám családi neve Brutofszky, anyámé Wágner volt. Az egyik lengyel, a másik német eredetet sejtet. (...) Családi nevem belügyminiszteri határozattal 1939 nyarán lett Borbándi."[1]

Életpályája[szerkesztés]

Családja felvidéki eredetű, a Szepes megyei Gölnicbányáról való. Apja szociáldemokrata kötődésű gyári munkás, lánckovács volt, szülei Budapesten ismerkedtek meg és kötöttek házasságot 1918-ban. Az iskolát a délvidéki Kulán kezdte, majd 9 éves korában a család visszakerült Budapestre. Előbb a Gömb, majd az Izabella utcai községi elemi iskolába járt. Középiskolai éveit a terézvárosi Kölcsey Ferenc reálgimnáziumban töltötte, 1938-ban érettségizett. Tagja a Regnum Marianum közösségnek, hívő katolikus.

1938–1942 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. 1941–1949 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tisztviselője volt, közben 1942–1945 között katonai szolgálatot teljesített. 1949-ben politikai okokból elmenekült Magyarországról. Egy ideig Svájcban fizikai munkából élt – szállodai alkalmazott volt –, majd 1951 nyarán áttelepült Münchenbe. 1951–1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1979–1984 között a magyar osztály helyettes igazgatója volt.

1951-ben Zürichben részt vett a Látóhatár folyóirat megindításában, 1953–1957 között a folyóirat főmunkatársa, 1957–1958 között pedig főszerkesztője. 1958–1990 között pedig az Új Látóhatár című folyóiratot felelős szerkesztőként jegyezte. 1970–1980 között a Hontalan Írók PEN-központjában a német nyelvterületi csoport alelnöke volt.

1991-től a müncheni Ungarn-Jahrbuch szerkesztőségének tagja. 1991–2001 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja volt. 1992-től a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági tagja. 1995-től a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja.

Írásaiban irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozik. Úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Több magyarországi és németországi folyóirat munkáját segítette.

2009-ben Budapesten megnősült , felesége: Juhász Olga, kandidátus, ny. minisztériumi szakfőtanácsos.

2010-ben Münchenből hazaköltözött.

Budapesti otthonában élt 2014. július 23-án bekövetkezett haláláig.

Művei[szerkesztés]

  • Tanulmányok a magyar forradalomról (társszerk., München, 1966;[2] Hága, 2006)
  • Der ungarische Populismus (München, 1976)
  • A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék (New York, 1983; Bp., 1989)
  • A magyar emigráció életrajza 1945–1985 (Bern, 1985; Bp., 1989)
  • Nyugati magyar esszéírók antológiája (szerk., Bern, 1986; Bern, 2005)
  • Nyugati magyar tanulmányírók antológiája, 1987 (szerk., Bern, 1987; Bern, 2005)
  • Ötszáz mérföld. Esszék és naplók (München, 1989)
  • Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia (Bp., 1992)
  • Magyarok az Angol Kertben. A Szabad Európa Rádió története (Bp., 1996; Bp., 2004)
  • Emigráció és Magyarország. Nyugati magyarok a változások éveiben 1985–1995 (Basel–Bp., 1996)
  • Magyar politikai pályaképek, 1938-1948 (Bp., 1997)
  • Alkony és derengés. Írások a posztemigrációról (Lakitelek, 1999)
  • "Nem éltünk hiába". Az Új Látóhatár négy évtizede (Bp., 2000)
  • Népiség és népiek. Esszék, tanulmányok, cikkek (Bp., 2000; Hága, 2006)
  • Értékőrzés. A szerző válogatása életművéből (Bp., 2001)
  • Emigránsok (Bp., 2002)
  • Két világban. Életem és pályám (Bp., 2003)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borbándi Gyula: Két világban. Életem és pályám; Európa, Bp., 2003; 12. old.
  2. A kötet az 1956-os forradalomról szól, Borbándi Gyula Molnár Józseffel szerkesztette, Münchenben az Aurora Kiadó adta közre.
  3. TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  4. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  5. http://hungarologia.net/about-iahs/prizes-and-awards-of-the-international-association-of-hungarian-studies/the-janos-lotz-medallion/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]