Horváth Béla (költő)
| Horváth Béla | |
| Született | 1908. május 25. Budapest |
| Elhunyt | 1975. november 26. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (35-6-35)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horváth Béla (Budapest, 1908. május 25. – Budapest, Terézváros, 1975. november 26.)[3] magyar költő, újságíró, műfordító, lapszerkesztő, pedagógus.
Életpályája
[szerkesztés]Horvát József cipészsegéd és Miovácz Apollónia fia.[4] Középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte, ahol részt vett a katolikus diákmozgalomban. Ezt követően Párizsba utazott tanulmányútra. Első írásai a Napkeletben jelentek meg. 1927-ben adták ki első verseskötetét, ugyanettől az évtől kezdve Budapesten dolgozott mint újságíró. A katolikus Nemzeti Újság munkatársa volt, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[5]
Egyik alapítója 1935-ben a Vigiliának és 1936-ban a Szép Szónak. 1937–1941 között az Esti Kurír újságírója és egyúttal irodalmi szerkesztője volt. 1937-ben jelen volt József Attila temetésén, melyen elmondott verse miatt letartóztatták, ám Mónus Illés jóvoltából hamarosan elengedték.[6] 1938-ban cikkei miatt izgatás vádjával fél évre börtönbe zárták. 1939-ben Volksbund-ellenes írása miatt lázítással vádolták meg. 1942-ben egy Vajthó László által szerkesztett lírai antológiáról írt kritikájában az antológia költőit – Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Vas István, Faludy György stb. – „irodalmi alvilág”-nak bélyegezte, s ez a cikke hozzájárult Radnóti és a többiek meghurcolásához. Ugyanakkor – és ez mélyen jellemző Horváth Bélára – az ebben az évben megjelenő Pepinka szép kisasszony című regényében a szerelmi történet hátterében háború- és németellenes nézeteit fejtette ki. 1943-tól megszakításokkal büntetőszázadban szolgált, 1945-ben amerikai hadifogságba került. Szabadulása után 1945–1948 között Rómában dolgozott újságíróként. 1948–1952 között a genovai ferences iskolában történelmet tanított. 1952-től tíz évig Németországban, Münchenben élt; 1957-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1957–1958-ben a müncheni Látóhatár egyik szerkesztőjeként működött.
1962-ben a konszolidálódásra törekvő Kádár-rezsim „örömmel fogadta” Horváth Béla hazatérését, és engedélyezte számára, hogy korábbi lapjának (Látóhatár) nevét megtartva folyóiratot szerkeszthessen. A lap szemléző-jellegű volt, első közlések általában nem jelentek meg benne, a kevés kivételek egyike az 1964–1968 között publikált Emlékezések és magyarázatok című visszatekintés, amelyben Horváth önfelmentés szándékával elemzi addigi életútját.
Művei
[szerkesztés]- Galamb (vers, Sík Sándorral, 1927)
- Szőlőhegy délben (versek, 1929)
- Minden mozdulatlan (versek, 1931)
- Minden kapudon keresztül (költemények prózában, 1932)
- Legjobb a lehetetlen (versek, 1935)
- Utolsó jelenések (versek, 1937)
- Pogányság vagy kereszténység, szolgaság vagy szabadság (tanulmány, 1938)
- Szabadító angyal (versek, 1939)
- A csodálatos szőlőtő. A kis kanász viaskodása (elbeszélő költemények, 1941)
- Hol vagy te nép? Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1942)
- Pepinka szép kisasszony. Egy szerelem története. (regény, 1942)
- Karnevál (vers, 1942)
- Húsz olasz költő (műfordítások, 1942)
- Nyugati szél (műfordítás, 1943)
- Versek (versek, 1955)
- A végkor (versek, 1962)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 1285/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1579/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.
- ↑ Attila temetése. In: Jegyzetek a kor margójára. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum. 2011.
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek, ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999, Könyvkuckó kiadó. ISBN 9-638157-91-7
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A magyar irodalom története. 1945–1975. Szerk. Béládi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986.
- Kortárs magyar írók. 1945-1997. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, 1998-2000.
- Ungvári Tamás: Szegény ripők. Mozgó Világ, 37. évf. 12. sz. (2011. december)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, [1966].
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-.
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
- Koloman Mildschütz: Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945-1975. (München, 1977)
- Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945-1985. (Bern, 1985)
- Új Hungária; 1953/39
- Új Hungária; 1954/19. (Andreánszky I.)
- Új Hungária; 1954/40
- Katolikus Szemle (Róma); 1956/1. (Tóth L.)
- Szabad Magyarság; 1962/15. (Fiala F.)
- Életünk (Croydon); 1962/2-3. (a. i.)
- Népszava (London); 1963/5. (Petrus)
- Irodalmi Újság (London, Párizs); 1976/1-2. (Ignotus P.)
