Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gábor[1] héber eredetű férfinév, a Gabriel magyar változata. Jelentése Isten embere vagy Isten erősnek bizonyult.[2] Női párja a Gabriella.

Rokon nevek[szerkesztés]

  • Gabos:[1] A Gábor régi magyar beceneve.[2]
  • Gábriel:[1] A Gábor név eredeti változatához közel álló alak.[2]

Gyakorisága[szerkesztés]

A Gabriel alakot már a 12-13. században használták, Gábor alakban 1514-ben jegyezték fel a nevet először Pécsváradi Gábor nevében, de még ezután is sokáig használták a latin formát. A Gábor alak igazából csak a 17. század után terjedt el. A 16-18. században főleg úri családok választották a nevet. A 19. század végétől a 20. század közepéig a 11-12. legnépszerűbb név volt, 1967-ben a 11. leggyakrabban adott férfinév, a 80-as években pedig már a leggyakoribb név volt.[3] Az 1990-es években a Gábor még igen gyakori volt, a Gabos és a Gábriel szórványosan fordult elő, a 2000-es években a Gábor a 16-26. leggyakoribb férfinév, a Gabos és a Gábriel nem szerepel ez első százban.[2][4][5]

Névnapok[szerkesztés]

Gábor, Gabos, Gábriel

Azt a napot, amikor Gábriel arkangyal megvitte a hírt Máriának, hogy születendő gyereke lesz a megváltó, angyali üdvözletnek tartják, a nap neve pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A néphagyomány szerint ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bő termés érdekében. Ezt a napot fecskehozó napként is számon tartották, és úgy vélték, hogy az ezen a napon vetett zöldségnek nem árt se a meleg, se a hideg.[3]

Egyes területeken úgy gondolták, hogy ha a borz kibújik a barlangjából, akkor nem fél többé a hidegtől.[3]

Azok az asszonyok, akik gyereket szerettek volna, ezen a napon a Szűzanya képe szobra előtt térdelve hosszan, sokszor egész nap imádkoztak.[3]

Híres névviselők[szerkesztés]

Gáborok, Gabosok[szerkesztés]

Híres Gabrielek, Gabrielék, Gavrilok, Djibrilek[szerkesztés]

Egyéb Gáborok[szerkesztés]

Vezetéknévként[szerkesztés]

Gyakori családnév, több változata van: Gabó, Gabos, Gábis, Gáborján, Gáborjáni[3]

Az irodalomban[szerkesztés]

Földrajzi névben[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 59. old.
  3. ^ a b c d e Fercsik-Raátz, 133. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)