Ugrás a tartalomhoz

Mátészalka–Csenger-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátészalka–Csenger-vasútvonal
Bzmot motorkocsi Csenger állomáson
Bzmot motorkocsi Csenger állomáson
A Mátészalka–Csenger-vasútvonal útvonala
Vonalszám:114
Vonal:Mátészalka–Csenger
Hossz:33 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:50 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátészalka–Csenger-vasútvonal témájú médiaállományokat.
111 Záhony felé
110 Debrecen, 113 Nyíregyháza felé
0 Mátészalka
115 Nagykároly felé
Kraszna
6 Kocsord mh.
8 Kocsord alsó
113 Zajta felé
10 Győrtelek mh.
12 Győrtelek alsó mrh.
16 Ököritófülpös mh.
24 Porcsalma-Tyukod mrh.
Pátyod mh.
33 Csenger
Magyarország Románia országhatár
Vetés (Vetiș)
Óvári (Oar)
Szatmárnémeti gőzfűrész (Satu Mare Sud)
Szamos
Szatmárnémeti (Satu Mare)

A Szatmári-síkság déli részén haladó Mátészalka–Csenger-vasútvonal a MÁV 114-es számú, egyvágányú, nem villamosított 33 km hosszú mellékvonala.

A vasútvonal egyike a 2023-ban bezárt vasútvonalaknak, habár a járatok sűrítése, az átszállási lehetőségek összehangolása, a pályaállapot rendbetétele, az állomások felújítása és az elavult szerelvények cseréje ezen a vonalon is nagyban növelhetné az utasforgalmat.[1]

A Mátészalka–Csenger-vasútvonal eredetileg Szatmárnémetiig tartott. A vasútvonalat a trianoni határ kettévágta, a határátmeneten Csenger és Óvári között a síneket felszedték. Miután 1940-ben a második bécsi döntés visszaadta Észak-Erdélyt, a forgalom 1940. november 19-én újraindult, azonban 1944. október 24-én újból megszüntették a határátmenetet. Román oldalon a 14 km hosszú ÓváriSzatmárnémeti gőzfűrész vonalszakaszt 1972-ben szüntették meg. A Csenger–Szatmárnémeti szakasz újranyitásával jelentősen emelkedne az utasforgalom.

Története

[szerkesztés]

A Szatmár-Mátészalkai HÉV társaság 49,3 km hosszú vasútvonalát 1908. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak.[2] A helyiérdekű vasútvonal a MÁV Szatmárnémeti–Nagykároly fővonalából a Szatmárnémeti gőzfűrész állomásnál ágazott ki, mintegy 4 km-re Szatmárnémeti állomástól. A vonal másik vége Mátészalka állomáson a Szabolcs vármegyei HÉV társaság vonalaihoz csatlakozott. A síkvidéki jellegű vasútvonal építése, a magas töltések miatt, jelentős földmunkát igényelt. A legnagyobb műtárgy a vasszerkezetű 48 m fesztávolságú Kraszna-csatorna híd volt. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű sínekből építették.

A vasútvonalat a trianoni határ kettévágta, a határátmeneten Csenger és Óvári között a síneket felszedték. Miután 1940-ben a második bécsi döntés visszaadta Észak-Erdélyt, a forgalom 1940. november 19-én újraindult, azonban 1944. október 24-én újból megszűnt a határátmenet, a pályát felbontották. Román oldalon a 14 km hosszú ÓváriSzatmárnémeti gőzfűrész vonalszakaszt 1972-ben szüntették meg.

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt.[3] A vasútvonalon a 2010/2011. évi menetrendváltástól újra elindultak a vonatok.[4] 2023. augusztus 1-jétől ismét leállították a vonatközlekedést.[5]

Forgalma

[szerkesztés]

A vonalon Bzmot motorvonatok jártak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rövidebb menetidő + több vonat = vonzó szolgáltatás, növekvő utasszám (magyar nyelven). mav.hu, 2014. szeptember 1. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 196. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  4. Újranyíló vonalak – Indóház Online
  5. A MÁV közleménye. (Hozzáférés: 2023. július 29.)

További információk

[szerkesztés]