Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keszőhidegkút-Gyönk–
Tamási-vasútvonal
Tehervonat a vonalon Pacsmagnál
Tehervonat a vonalon Pacsmagnál
A Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal útvonala
Vonalszám:48
Hossz:12,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 40 Pécs felé
BSicon BHF.svg 0 Keszőhidegkút-Gyönk
BSicon ABZgr.svg 40 Pusztaszabolcs felé
BSicon hKRZWae.svg Kapos
BSicon eHST.svg 3 Alsómajsa mh.
BSicon eHST.svg 6 Pacsmag mh.
BSicon eHST.svg 8 Adorjánpuszta mh.
BSicon hKRZWae.svg Koppány-patak
BSicon eABZg+r.svg 49 Lepsény felé
BSicon eKBHFxe.svg 13 Tamási
BSicon exSTR.svg 49 Dombóvár felé

A Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal a MÁV 48-as számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.

Története[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

A Hidegkút-Tamási HÉV társaság által épített vasútvonalat 1893. november 29-én nyitották meg.[1] A 12 km hosszú vonal összekötötte a MÁV Pusztaszabolcs–Újdombóvár és a két évvel később elkészült Dombóvár–Lepsény vasútvonalakat. A felépítmény 9 méter 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből állt, a síneket vágánymezőnként 11 db 2,20 méter hosszú talpfára erősíteték le. Az ágyazat bányakavics volt. A vonalon két megálló-rakodóhely épült, Adorján (később Adorjánpuszta) mrh. 150 méter, illetve Alsómajsa 200 méter kitérőhosszal.

Bezárása[szerkesztés]

Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vonalat a megszüntetendő vonalak kategóriájába (C2) sorolta, a megszüntetésig fejlesztési tilalmat mondtak ki rá. Ennek megfelelően a karbantartás is csak a legszükségesebb teendőkre koncentrálódott.

A vonal állapota az 1980-as évekre teljesen leromlott: rossz aljállag, elsárosodott ágyazat volt jellemző rá. 1984-ben 20 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be rajta. A MÁV a vasúti személyszállítás leállítását, a vonal személyforgalmának közútra terelését határozta el. 1990. április 1-jén közlekedett az utolsó személyvonat a vonalon, illetve a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal Dombóvár–Tamási szakaszán. Április 2-ától a forgalmat MÁV-autóbuszok vették át a Tamási és Pincehely között.

Felújítása[szerkesztés]

Az 1990-es években mégis a vonal felújítása mellett döntöttek Tamási állomás teherforgalmának kiszolgálása céljából. Az átépítés teljes felépítménycserével járt. Az építés korabeli "i" 23,6 km/fm rendszerű vágányzatot hevederes illesztésű 48 kg/fm rendszerű vágányra cserélték. A síneket GEO sínleerősítéssel erősítették le vasbetonaljakra, az ágyazatot is zúzottkőre cserélték. A felújítással a pályasebesség 60 km/h-ra nőtt. Ennek ellenére a vasúti személyforgalmat később sem állították vissza. A MÁV vonatpótló buszjáratok a 2007-es magyarországi vasútbezárások során, 2007 április 1-jével szűntek meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 250. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)

Források[szerkesztés]

Videó[szerkesztés]