2007-es magyarországi vasútbezárások
2007. március 4-től a MÁV megszüntette a személyszállítást 14 vasútvonalon és vonalszakaszon, 478 kilométeren. 2007. március 3-án közlekedett utoljára személyvonat ezeken a szakaszokon, az érintett településeken azután Volán-társaságok menetrend-szerinti járatai folytatták a személyszállítást. A személyszállító vonatok leállítása után néhány vonalon a teherszállítás folytatódott. Alig egy hónap múlva a MÁV vonatpótló autóbuszokkal kiszolgált vonalain is a helyi volán társaságok vették át a személyszállítást.[1]
Tartalomjegyzék
A bezárások háttere[szerkesztés]
A magyarországi szárnyvonalak személyforgalmának megszüntetésére a magyar kormány kezdeményezésére került sor. A 2006-os országgyűlési választások és a második Gyurcsány-kormány megalapítása után szinte azonnal a közbeszéd része lett az állam takarékoskodási kényszere, ezen belül a MÁV-csoport veszteségének tarthatatlansága. 2006 folyamán Kóka János közlekedési miniszter 81 mellékvonal bezárásának lehetőségét vizsgálta meg.[2] Kóka elképzelései között eredetileg nem csupán a vasútvonalak személyforgalmának felszámolása, hanem regionális vasúti társaságok szervezése, a MÁV adminisztrációs személyzeti létszámának csökkentése, illetve a vasút és a busztársaságok közötti verseny korlátozása is szerepelt, ám ezek közül csak a vasútbezárás jutott el később a megvalósítás szakaszába.[3] 2006 folyamán több felmérés és tanulmány is készült amelyekben 26 vasútvonal azonnali, további 23 vonal néhány éven belüli bezárását javasolták. A javaslat alapját az év szeptemberében elkészített forgalomszámlálás adta.[2] A kora nyáron napvilágot látott szüneteltetési tervekből a minisztérium egyre-másra engedményeket kényszerült tenni. Többek között sikeresen lobbizott a forgalom fenntartásáért a Bakonyvasút Szövetség, Karsai József battonyai és Szirbik Imre szentesi polgármester. A leállítandó vonalakat tartalmazó lista 15-re rövidült 2006. december 1-jén, miután Kóka Jánost meghallgatta az Országgyűlés MSZP-frakciója, ám a bezárásokat ellenző baloldali képviselők csoportja a terv teljes visszavonását nem tudta elérni.[4] Az ellenállás miatt a minisztérium nem csak az érintett vonalak körét szűkítette, de annak ideiglenes elhalasztására is kényszerült: a vonatok leállítására a 2006 decemberi menetrendváltás idejére kitűzött időpontban nem került sor. A szüneteltetésre ítélt vonalak köre 2007 január közepére vált véglegessé, akkor tűzték ki az utolsó üzemnapok időpontját is.[5] A kormányzat a mintegy 500 kilométernyi vasútvonal bezárásából körülbelül 6–7 milliárd forint megtakarítást remélt.[1][6]
Társadalmi reakció[szerkesztés]
A kormányzat a vasútvonalak megszüntetését „szolgáltatóváltásként” kommunikálta, a megszűnő vonatok helyett azonos számú buszjáratot rendelt meg.[1] A Kóka János által vezetett minisztérium a forgalom megszüntetését követő héten megjelent közleményében elégedetten nyugtázta a bezárások lebonyolítását.[7] A parlamenti ellenzék fő erejét adó Fidesz hevesen bírálta a kormányzat vasútpolitikáját, több képviselője a vidék sunyi ellehetetlenítésével vádolta a kormányt.[8][9]
A bezárások tervezetét már az első, 28 vonalat tartalmazó változat nyilvánosságra kerülésekor támadták a jelentősebb környezetvédő szervezetek, köztük a Védegylet és a Levegő Munkacsoport.[10] Ugyancsak rideg fogadtatásra talált a kormányzati terv az érintett települések önkormányzatainak körében.[1][11] A legerősebb társadalmi ellenállás a 14-es számú vonal esetében bontakozott ki. A vasút fennmaradásában érdekeltek hiába mutattak rá a buszos forgalompótlás hiányosságaira, a személyforgalom felfüggesztését már nem tudták elkerülni.[8] Csaknem valamennyi bezárt vonal esetében sor került kisebb tiltakozó megmozdulásra is.[12][13][14]
A forgalomszüneteltetés eredménye[szerkesztés]
A kormányzat fő célja a MÁV veszteségeinek mérséklése volt, döntését is ezzel az indokkal próbálta meg a nyilvánosság előtt legitimálni. Azonban a későbbiekben nem sikerült tisztázni, hogy a 2007-es vasútvonal-bezárások eredményeztek-e megtakarítást a MÁV számára.[15] A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) által 2009-ben közzétett adat szerint a bezárások miatt a vasút 11 dolgozóját küldték el (10-et nyugdíjba), a társaság számára jelentős költséget jelentő dolgozói bérezés így nem csökkent észrevehetően. Szintén 2009-ben Szép Béla szocialista országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy az üzemszünettel járó költségek (lopáskárok, őrzés stb.) vélhetően kiegyenlítik, ha ugyan meg nem haladják az üzemeltetés korábbi költségeit, így a 2007-es intézkedések veszteséget eredményeztek a vasúttársaság gazdálkodásában.[16] 2010-ben Fellegi Tamás gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az addig bezárt 29 vasútvonal a MÁV veszteségeit alig 1%-kal mérsékelte.[17]
Bezárt vonalak[szerkesztés]
- 13. sz. Környe – Kisbér – Pápa
- 14. sz. Pápa – Csorna (később újraindítva)
- 24. sz. Zalabér-Batyk – Zalaszentgrót
- 27. sz. Lepsény – Hajmáskér
- 62. sz. Sellye – Villány
- 76. sz. Diósjenő – Romhány
- 84. sz. Kisterenye – Kál-Kápolna
- 88. sz. Mezőcsát – Hejőkeresztúr
- 95. sz. Kazincbarcika – Rudabánya
- 112. sz. Nagykálló – Nyíradony
- 129. sz. Murony – Békés
- 151. sz. Kunszentmiklós-Tass – Dunapataj
- 152. sz. Kecskemét – Fülöpszállás
- 153. sz. Kiskőrös – Kalocsa
Utóélete[szerkesztés]
2010 júniusában bejelentették, hogy a második Orbán-kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztériuma 2010. július 4-én – négy másik vasúti mellékvonallal párhuzamosan – újraindítja a személyforgalmat a 14. sz. Pápa – Csorna vonalon.[18]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Kapitány Szabó Attila: Vonatok mennek, buszok jönnek (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. március 2. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ a b Kapitány Szabó Attila: Repetázhat a MÁV forgalom- szüneteltetésből (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. november 28. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Kapitány Szabó Attila: Szárnypróbálgatás (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. június 8. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Putsay Gábor: Halálra ítélt vasútvonalak (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. december 7. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Nem dübörögnek: 14 vasútvonalon leáll a személyszállítás (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. január 18. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Felszámolják a vasútvonalak több mint tíz százalékát (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. június 7. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ A vasút viszi el a konvergenciaprogramot? (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- ↑ a b Fidesz: fejlesztés helyett vidékfelszámolás zajlik (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. március 6. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Interpellációk a vasúti szárnyvonalakról (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Borsodi Attila: Ízekre szedték Kóka vasútellenes érveit (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. július 12. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Tolcsvai L. László: Ha majd leáll a vasút… (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. július 11. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Putsay Gábor: Eredménytelenül tiltakoznak a felszámolás ellen a civilek és az önkormányzatok (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. február 28. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Tolcsvai L. László: Szomorú emlékezés Mezőcsáton (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ B. Papp László: Hazáig sírt a Zsuzsi vonat (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Sokba kerül a vasútbezárás (magyar nyelven). Hírszerző, 2007. március 12. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Máriás Leonárd: Egy forintot sem nyerünk, sőt veszítünk a vonalbezárásokka. Hírszerző, 2009. november 2. [2009. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Fellegi: első a vasút fejlesztése (magyar nyelven). FN, 2010. június 11. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ PK: Öt vasúti szárnyvonalon újraindítják a személyszállítást (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2010. június 21. [2010. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Alacsony forgalmú vasútvonalak felülvizsgálata 2007. (magyar nyelven) (PDF). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
- Lenkovics Barnabás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 1232/2007. számú ügyben (magyar nyelven). OBH, 2007. április 12.[halott link]
- 2007. március 4-én üzemkezdettől szolgáltató váltás 14 mellékvonalon (A közlekedési minisztérium közleménye) (magyar nyelven). Nemzetgazdasági Minisztérium, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2010. június 25.)[halott link]
- A GfK Hungária Piackutató Intézet által végzett, a „MÁV vonalain történő utasszámlálás, utasösszetétel vizsgálat (2006)” megjelölésű munka eredményeinek elemzése, ajánlások kidolgozása (magyar nyelven). Közlekedéstudományi Intézet, 2007. (Hozzáférés: 2010. június 25.)[halott link]
