Kapos
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kapos | |
 | |
| A Kapos partja Pincehelynél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Vármegyék | Somogy és Tolna vármegye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 112,7 km |
| Vízhozam | 4,4 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3170 km² |
| Forrás | Kiskorpád közelében |
| Torkolat | Sió (Tolnanémeditől északra) → Duna → Fekete-tenger |
 é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″46.736667°N 18.475278°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″46.736667°N 18.475278°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kapos témájú médiaállományokat. | |
A Kapos (németül: Kopisch) a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének. Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna vármegyében, a Mecsek és a Somogyi-dombság között. Teljes hosszában Magyarország területén folyik.
Folyása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A folyó Somogy vármegyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna vármegyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval.
A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m³/s. Szélessége 12-15 méter, közepes mélysége pedig 1,4 méter.
Szabályozása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, amelyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.[1] Bogyiszlótól délre, a Sió dunai torkolatánál 1976 körül épült keselyűsi zsilip visszaduzzasztó hatása miatt 4 méterrel emelkedett a Kapos vízszintje.
Vízgyűjtője
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kapos vízgyűjtő területe három vármegyére terjed ki: Somogy (középső része), Baranya (északi, északnyugati része) és Tolna (nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtőterületének nagysága 3170 km².
Mellékvizei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Szárazd közelében egyesül. További jelentősebb mellékvizei a Deseda-patak, az Orci-patak és a Baranya-csatorna. Egyéb mellékvizei: Cingető-patak, Bárdi-patak, Meggyes-patak, Hetesi-árok, Jutai-árok, Berki-patak, Töröcskei-patak, Zselic-patak, Kisgáti-patak, Surján-patak, Taszári-vízfolyás, Tocsári-patak, Baté-Magyaratádi-vízfolyás, Kiris-patak, Hársasberki-patak, Nosztályi-patak, Kercseligeti-patak, Sárádi-patak, Baranya csatorna, Hábi-patak, Kiskondai-patak, Méhész-patak, Szarvasdi-árok, Sajtosmalmi-árok, Gyulaji-árok, Füstöshalmi-árok, Pankai-ér, Fürgedi-patak, Méhes-patak
Környezetvédelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2013. szeptember 24-én a cukorgyártás egyik mellékterméke, vinasz folyt ki a kaposvári cukorgyár területéről. A szennyeződés a Kisgáti-patakon keresztül eljutott a Kaposba is. 2013. szeptember 27-én és 28-án halászok arról számoltak be, hogy haltetemek úsznak a folyó felszínén a Döbrököz, Kurd (település) és Szakály közti szakaszon. A szennyezés hatására a folyó vize vörösesbarnára színeződött, szúrós szagúvá vált és habzani kezdett. Pincehelynél harcsák és busák pusztultak el.[2]
Part menti települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kapos csatornája a' Dombóvári Nagy Hídtól, a' Sió és Kapos egybefolyásáig, B. terv, maps.hungaricana.hu
- ↑ "Rejtélyes halpusztulás Tolna megyében". 2013-10-03 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 28-09-2013.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó); Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
